Ezúttal sem a szeretet jegyében zajlott a képviselõ-testület ez évi utolsó ülése csütörtökön.

A karácsonyt közvetlenül megelõzõ közgyûlés elsõ momentumaként a város január elsejétõl hivatalba lépõ új jegyzõje, dr. Tuboly Marianna letette az esküt.

Az elsõ napirendi pontok közt tárgyalta a testület a helyi adókról szóló rendelet módosításával kapcsolatos elõterjesztést, amely új adónemként az idegenforgalmi adó bevezetésérõl és a belterületi építmények adójának kétszáz forintos megemelésérõl rendelkezik. Bizzer András (Fidesz-KDNP), a Pénzügyi Bizottság tagja korábban a bizottsági ülésen azt mondta: habár az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikája következtében jelentõsen inflálódott az építményadó mértéke, ami indokolná az emelést, mégsem támogatják azt, mivel úgy vélik, az építményadó szinten tartásával kedveznek a vállalkozásoknak. A közgyûlésen hozzátette, ha a szívére hallgat, valóban így tenne. De mivel az eszére kell hallgatnia, õ is kénytelen az adóemelés mellett letenni a voksát. Emlékeztetett arra is, a bizottság többi fideszes tagjával együtt a grémium ülésén nem támogatta az adóemelést, míg a szocialisták igen.

Halász Gyula (SZDSZ) javasolta, hogy az építményadó bizonyos hányadát forgassák vissza utak, járdák felújítására.
Dr. Fodor Csaba (MSZP) nem támogatta sem az építményadó emelését, sem az idegenforgalmi adó bevezetését, ugyanis véleménye szerint a városban nem anynyira jelentõs az idegenforgalom, hogy az új adófajta jelentõs bevételt jelentene. Egyúttal azt is jelezte, úgy véli, egy év eltelt a választások óta, ezért most már nem visszafelé kell mutogatni, hanem gazdálkodni kellene.
Marton István polgármester reagált Fodor szavaira, s kijelentette: annak minden mondata populáris volt. Mint mondta, ez az önkormányzat csak azt teszi, amit megtehet, mert az elõzõ – melynek gazdálkodása szerinte inkább garázdálkodás – meglehetõsen szûk mozgásteret hagyott a számukra.

Végül jóváhagyta a testület az építményadó négyzetméterenkénti háromszáz forintról ötszázra emelését.

Döntött a testület a polgármesteri hivatal egyes egységeinek ügyfélfogadási idejének módosításáról is. Egyhangú döntése alapján január elsejétõl a szerdai napon a tizennyolc óráig tartó nyitva tartás megszûnik, helyette tizenhét óráig lesz ügyfélfogadás.

A képviselõk meghallgatták az idõsügyi tanács munkájáról szóló beszámolót is, amelynek társelnöke, Büki Pálné azt kérte a testülettõl, hogy minél hamarabb, lehetõleg a januári közgyûlésen tárgyalja és fogadja el az általuk elkészített idõsügyi koncepciót, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy pályázati forrásokat vehessenek igénybe. Horváthné Polai Mária, a tanács másik tisztségviselõje arra mutatott rá, hogy a támogatási rendszer nem megfelelõ, kevés jut a civil szervezeteknek.

A képviselõ-testület határozott arról is, hogy pályázatot nyújt be a város a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz az ipari park infrastruktúrájának fejlesztéséhez, s arról is döntöttek, hogy ugyanezen programhoz pályáznak a Bólyai Általános Iskola felújításához szükséges finanszírozási hátterének megteremtése érdekében.

E napirendi pontnál kisebb vita alakult ki az iskola jövõbeni funkciójával kapcsolatosan, dr. Fodor Csaba ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek nem annyira a felújítás lenne hasznos, hanem az, ha olyan iskolába járhatnának, ahol tiszta a levegõ és sok a zöldfelület. Utalt rá, nem biztos, hogy az épületben a távoli jövõben iskolának kellene mûködnie.

Marton István polgármester reagálásában jelezte, januárban behatóbban tárgyalják a város oktatási struktúráját.

Szmodics Józsefné, a polgármesteri hivatal szakosztályának vezetõje megjegyezte, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan a szükségletekhez igazították az oktatási rendszert. Mint mondta, azzal egyetért, hogy az iskola környezete nem feltétlenül a legoptimálisabb az oktatás számára, ám a megoldást nem a bezárás jelentheti, hiszen az elmúlt évtizedben öt általános iskolát és két tagintézményt zártak már be.

Balogh László (Fidesz-KDNP) az OKISB elnöke azt mondta, véleménye szerint a téren nem csak az iskola, hanem – képletesen szólva – a templom is elfér, jelezve, az iskolára szükség van a városközpontban.

Bene Csaba frakcióvezetõ (Fidesz-KDNP) azt mondta, ha az iskolák beállnak a kétsoros oktatási rendre, akkor végre normális létszámviszonyok között lehet tanulni és tanítani, s a bölcsõde iránti igény növekedése kapcsán azt reméli: ismét növekedni fog majd az iskoláskorú gyermekek száma, és akkor még nagyobb kapacitásra lesz szükség.

Végül a testület úgy döntött, hogy a város benyújtja a felújítást célzó pályázatot.

A képviselõk jóváhagyták azt a szomorú tényt is, miszerint a Csengery út-Miklósfa közti kerékpárút építéséhez igénybe vett pályázati forrás egy részét, több mint másfélmillió forintot vissza kell fizetni a támogatást nyújtónak, ugyanis az elõírt határidõre nem sikerült befejezni a beruházást az elõzõ ciklusban indult munkálatok elõkészítetlensége, a szükséges földterületek kisajátítása körüli hiányosságok miatt.

Marton István megjegyezte, gyalázatos, hogy elõdeik mit hagytak rájuk a beruházás kapcsán, ugyanis most az adófizetõk pénzébõl kell visszafizetni a pénzt.

A képviselõk többségének döntése értelmében költözik az Ingatlankezelési Intézmény is, méghozzá az ipari parkba, igaz egy ügyfélszolgálati iroda marad a városközpontban, pontosabban a vásárcsarnokban. Az ellenzéki képviselõk több okból is ellenezték az IKI költöztetését.

Folytatódik a nyitott tornaterem-akció, amely kapcsán Balogh László jelezte, az akció folytatása pozitív üzenet lehet a sportolást szeretõk számára.

A közgyûlés napirendi pontjai közé felvettek újabbakat is a képviselõk: Tóth László frakcióvezetõ (MSZP) hét ellenzéki képviselõtársával ugyanis rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezte a vízdíj drasztikus megemelése és a Magyar Gárdával szembeni testületi elhatárolódás ügyében.

A vízdíjemelés kapcsán Bizzer András reagált az ellenzéki képviselõk felvetéseire. Elmondta, a szennyvízhálózat korszerûsítéséhez uniós forrásokat vesznek igénybe, amihez szükség van mintegy másfélmilliárd forintnyi önrészre, ami jelenleg még nem biztosított. Az emelés ezt fedezné, amit elkülönített számlán halmoznak fel. Cseresnyés Péter alpolgármester jelezte, a további fejlesztésekhez – mivel azok is uniós forrásokból valósulhatnak csak meg – újabb díjemelésekre lehet szükség a következõ években.

Bogár Ferenc (MSZDP) javasolta, hogy a magasabb díjakhoz nem ártana valamilyen kompenzációs rendszert kidolgozni, amellyel a kisfogyasztók költségeit csökkentenék.

A polgármester üdvözölte a kezdeményezést, s jelezte: a kompenzációs rendszer kidolgozása már zajlik.

A nyolc ellenzéki képviselõ azt is kérte, hogy a testület nyilvánítsa persona non grata-nak, azaz nemkívánatosnak a Magyar Gárda városi rendezvényeit.

A többség azonban elfogadta dr. Kolonics Bálint (Fidesz-KDNP) javaslatát, miszerint a Magyar Gárda ügye nem önkormányzati hatáskör – azaz végül a testület nem határolódott el a Gárdától.

Az ellenzéki képviselõk ekkor tiltakozásként kivonultak az ülésterembõl, csak Bicsák Miklós maradt, így határozatképes maradt a közgyûlés.

H.A.