Ma 2025. 4 4.
Izidor napja van.
Látogatók száma : 57487815    








Honlapkeszites

Kövek a feledés ellen

1943. és 1945. között zsidók és romák milliói tûntek el Európa városaiból és falvaiból, legtöbbször anélkül, hogy maradandó nyomot hagyhattak volna maguk után.

A Stolperstein-ok, nyersfordításban botlató kövek, ezeket a hiányzó nyomokat teszik újra láthatóvá a kölni mûvész, Gunter Demnig által macskakövekre applikált réztáblákon az elhurcoltak utolsó lakhelye elõtt. 2007. tavaszától a német-magyar együttmûködéseket támogató Bipolarnak köszönhetõen a mûvész magyarországi városokban és falvakban is lefekteti az emlékezõ macskaköveket. Ezek a kövek elgondolkodtató mementók, melyet egy mûvészi kezdeményezés indított útjára és a kezdetektõl fogva állami támogatás nélkül, adományokból készül. A napokban, a holocaust áldozataira emlékezve macskaköveket helyezett el Gunter Demnig szobrászmûvész városunk négy pontján. Botlató kövek, ezeket a hiányzó nyomokat teszik újra láthatóvá a kölni mûvész, Gunter Demnig által macskakövekre applikált réztáblákon az elhurcoltak utolsó lakhelye elõtt. 2007. tavaszától a német-magyar együttmûködéseket támogató Bipolarnak köszönhetõen a mûvész magyarországi városokban és falvakban is lefekteti az emlékezõ macskaköveket. Ezek a kövek elgondolkodtató mementók, melyet egy mûvészi kezdeményezés indított útjára és a kezdetektõl fogva állami támogatás nélkül, adományokból készül. A napokban, a holocaust áldozataira emlékezve macskaköveket helyezett el Gunter Demnig szobrászmûvész városunk négy pontján.


   A mûvész tíz évvel ezelõtt Németországban rakta le az elsõ tízszer tíz centiméteres betonra öntött rezes ötvözetet, és ma már tizenkétezer-ötszáznál tart. Mind a hatmillió áldozatnak nem tud emléket állítani, ezért egy-egy kõ szimbolikusan az összes áldozatnak szól. Jelzi, az elhurcolt születésének és halálának idõpontját. A legtöbb településen helytörténészeket, levéltárosokat és a Zsidó Hitközséget megkérdezve olyan személyekre emlékeznek ily módon, akik nem híres, hanem átlagemberek voltak, akikre talán már nem emlékezik senki sem – mondta Berger Ágnes, az Emlékezõ Macskakövek bevezetésének kezdeményezõje. 
   Gunter Demnig a Zrínyi út 33. szám elõtt, dr. Winkler Ernõ fõrabbi és fia Winkler Gábor Lajos egykori házánál elmondta, annak ellenére, hogy nem örömteli alkalomra jöttünk össze, örül a kezdeményezésnek és annak, hogy belevágott. Annak is örül, hogy egyre több hozzátartozó jelenik meg egy-egy kõletételen.    Cseresnyés Péter alpolgármester beszédében kiemelte, egy olyan vészterhes korszakra emlékezünk, amikor az emberek áldozattá váltak a származásuk, hitük miatt. Olyan korban éltek õk, amikor háborodott elmék ülték a torukat, melynek sok millió áldozta lett. Így vált Nagykanizsa és környéke sok ezer áldozatot gyászoló közösséggé. A kövek letétele megadja azt a lehetõséget, amikor visszaemlékezünk a város történetére, amikor gyermekeinknek a múltról beszélünk, el tudjuk mondani, élt itt Nagykanizsán egy olyan közösség, amely a város gazdaságát fellendítette, amely híressé tette ezt a várost nemcsak hazánkban, hanem külföldön, és amelyik háborodott elmék áldozata lett. Mondandója végén azt kívánta, ne nõjön úgy fel nagykanizsai, hogy ne tudja, mi történt itt 1944. áprilisában. 
Végezetül dr. Székely István a Zsidó Hitközség elnöke megköszönte a mûvész megható munkáját, mely egyedi kezdeményezés Európában, majd Lévai Péterné alelnök ismertette dr. Winkler Ernõ fõrabbi és fia, Winkler Gábor Lajos életrajzát. A Deák tér 2. szám alatt Grünhut Elemér okleveles mérnök, az Ady út 8. szám alatt dr. Goda Lipót városi tiszti fõorvos, a Király út 15. szám alatt Szabados Mátyásné Tausz Ilona, a Nõegylet vezetõségi tagjának utolsó lakhelye elõtt helyezték el az emlékezõ macskaköveket.

B.E.



2007-09-05 13:00:20


További hírek:


KRÓNIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül