A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1995. évben alapított Gyógyszerészetért Életmûdíját 2010-ben Dr. Varga Imre nagykanizsai gyógyszerésznek ítélte oda. A magas szintû elismerést Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke adta át a Gyógyszerészek XX. Országos Jubileumi Kongresszusa ünnepi ülésén.

A szövetség a gyógyszerellátás szervezése, a gyógyszerészeti tudományok mûvelése során elért kimagasló eredményeinek elismeréseként ítélte Varga doktornak a díjat. A kitüntetett gyógyszerészi tevékenysége, szakmai életmûve jelentõs mértékben hozzájárult a magyar gyógyszerészet célkitûzéseinek megvalósításához és nemzetközi elismeréséhez. Dr. Varga Imre 1977-ben diplomázott a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, ugyanitt védte meg doktori disszertációját. Pályafutása során eredményesen foglalkozott gyógyszerészeti tudományokkal, a gyógyszertárban elvégezhetõ diagnosztikai eljárások fejlesztésével, a járó- és fekvõbeteg gyógyszerellátással, szakmapolitikai kérdésekkel egyaránt. Az õ vezetése mellett épült fel elõször a GYOK rendezvényen azóta több alkalommal bemutatott „Jövõ Gyógyszertára”. 

Kezdetektõl fogva segíti a gyógyszertárat alapító és mûködtetõ kollégákat, önzetlenül átadva minden információt, amelyet saját patikája létesítése során megszerzett. A MOSZ mûködésének megkezdése után rendszeresen tájékoztatta a magángyógyszerészeket eleinte referensként, majd – jelenleg is – megyei elnökként. Az Országos Elnökség tagja, munkájának köszönhetõen aktív területi szervezet létesült Zala megyében. A jogelõd nélkül létesült gyógyszertárak idõszakában, majd a teljes privatizáció után minden érdeklõdõ gyógyszerész az általa szervezett megyei rendezvényeken tájékozódhat az aktuális szakmapolitikai kérdésekrõl. Ugyancsak nagy súlyt fektet a gyógyszertár-mûködtetés és a gazdasági kérdések területét illetõ naprakész információk megismertetésére. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Zala megyei elnöke. Ebben a minõségben azokat a magángyógyszerészeket képviseli, akik a gyógyszertárat saját tulajdonként alapították, és vezetik.

 – Az elmúlt években nagy konkurenciaharc alakult ki a hálózatban mûködõ külsõ tõkével rendelkezõ patikák és a magángyógyszerészek között. Itt a fõ szempont a betegek megnyerése volt különbözõ akciókkal és ajándékokkal – tért rá beszélgetésünk elején egy aktuális információra Dr. Varga Imre. – 2011. január 1-tõl az új törvény értelmében korlátozták a különbözõ kedvezmények adását abból a célból, hogy szakmai tudásukkal versenyezzenek a gyógyszertárak a páciensekért. Figyeljen oda a páciensekre, gondozza õket, adjon tanácsot, és visszatérõ problémáik megoldásában segítse a beteget. Vércukorszintet, koleszterinszintet, vérnyomást mérünk, és életmódtanácsot adunk. Jóval nagyobb esélye van a szívinfarktusra, érelmeszesedésre annak a betegnek, akinek rossz a vércukor- és koleszterinszintje, valamint túlsúlyos. Életmódtanácsokkal lényegesen lehet ezen javítani. Megemlítek egy érdekes adatot: a WHO néhány éve készített egy felmérést arról, hogy az emberek egészségügyi állapotáért milyen tényezõk felelõsek. Világszinten az egész egészségügy 17 százalékot tud javítani az emberek állapotán. Az örökletes tényezõ 21 százalékot, a környezeti ártalmak szintén. Az életmód, ami nagyrészt a betegtõl függ, 42 százalékot tesz ki. Az, hogy az ember miként táplálkozik, hogy mozog, milyen a lelki egyensúlya, jóval nagyobb súllyal esik latba, mint bármilyen más tényezõ, s ezért a gyógyszerészek nagyon sokat tudnának tenni.
– Van minderre idejük?
– Nyilván, aki ilyen tanácsot szeretne kérni és a gyógyszerészeti gondozást venné igénybe, jobb, hogyha egy nappal elõtte bejelenti. Ebéd elõtt, vagy a délutáni idõszakban nincsenek sokan, és kényelmesen tudunk foglalkozni a páciensekkel. Ez a gyógyszertárak részérõl szolgáltatás, tehát ingyenes. Így szeretnénk a betegek életmódján javítani annak érdekében, hogy kevesebb gyógyszert fogyasszanak, tovább maradjanak egészségesek. A mai gyógyszerek a nevükkel ellentétben nem igazán gyógyítanak, hanem nagyrészt csak állapotot javítanak.
– Itt van szerepe a természetgyógyász gondolkodásmódjának!
– A betegséget megelõzni kell, mert amikor már kialakult, csak az állapoton lehet kisebb-nagyobb mértékben változtatni. Egy magas vérnyomást, egy szívbetegséget nagyon nehéz meggyógyítani, ezeket általában csak karbantartani lehet a gyógyszerekkel.
– Ezekben a napokban sokan felteszik magukban a kérdést: oltassam-e be magamat influenza elleni védõoltással, vagy ne! Mint természetgyógyász, milyen tanácsot adna?
– A védõoltások évtizedek óta léteznek, jó eredménnyel megelõzik az influenzás betegséget, de azt tudni kell, hogy az influenza vírusok rendkívül változékonyak, és az az oltóanyag, amit õsszel a patikákban a gyógyszerészek, illetve az orvosok kezébe adnak, azok tavasszal a Föld másik felén még aktív vírusok kivonataiból készültek. Elképzelhetõ, hogy fél év alatt annyit változik a vírus szerkezete, hogy õsszel már nem hatékony száz százalékosan. Ezért is mondják általában azt, hogy az influenza elleni védõoltás jó esetben hetven százalékban eredményes. Néha elõfordulnak mellékhatásai is, ezért én mindenkire rábízom, saját maga döntse el, hogy igényel-e vagy sem védõoltást. Súlyos mellékhatás, halálos szövõdmény nem fordult elõ ennek kapcsán.
– Mit tegyenek azok, akik nem oltatják be magukat?
– Nagy a szerepe az egészséges életmódnak. Tudjuk, a vírusok nehezebben támadják meg az egészséges embert, és azt, aki rendszeresen sétál a friss levegõn, aki változatosan táplálkozik, és olyan védõvitaminokat szed akár gyümölcs, vagy tabletta formában, mint a C-vitamin. C vitaminból ilyenkor télen több száz milligramm szükséges naponta. Emellett vannak olyan gyógynövénykivonatok, amelyekrõl tudjuk, hogy felerõsítik az immunrendszert. Ilyen kivonatokat is lehet kapni a patikákban. A családomban is rendszeresen használjuk.
– Schüssler-só tanácsadóként is fordulnak önhöz. Mit kell tudni ezekrõl a sóvegyületekrõl?
– Több mint száz éve egy osztrák orvos, Dr. Schüssler rájött arra, hogy tizenkét olyan sóféleség van, ami befolyásolja az emberi egészséget. Ezekbõl a homeopátia elvei szerint tablettákat készített, és kikísérletezte, hogy arcdiagnosztikával beazonosítható, ki milyen betegségre hajlamos. Van, akinek száraz, vagy viaszosan csillog az arcbõre, karikás a szeme, szarkalábak húzódnak a szeme sarkában, és ez mind-mind más sónak a hiányára mutat. Enyhébb, régóta fennálló panaszokat jól helyre lehet hozni pár hónap alatt, de komoly, súlyos betegségekkel természetesen orvoshoz kell fordulni. Az idõs, vagy fiatalkori elszínezõdések, barna foltok szintén javíthatóak. Az internet segítségével egyre többen megismerik ezeket a sókat, érdeklõdnek, a jó választáshoz azonban szükséges a szaktanács.
– A napokban új helyre költözött a 13-as és 15-ös számú háziorvosi rendelõ a Bartók Béla út 1 szám alól. A megújult, kényelmes rendelõ kialakításában nagy szerepet vállalt fel ön, és a cégtársa.
– Mivel az épület életveszélyessé vált, szükséges volt egyrészt a kiköltöztetése, másrészt a felújításra, mert nem felelt meg a szakmai követelményeknek. A város Szociális Osztályával együttmûködve úgy oldottuk meg a feladatot, hogy vele szemben, a Bartók Béla út 6-ban lévõ tízemeletes épület földszintjét a gyógyszertár költségén cégtársammal felújítottuk. Így a betegek a körzetünkben maradhattak, nem kell nekik távolabbi helyre járni.
– Hallhatnánk a kezdetekrõl is? Mióta él Nagykanizsán?
– A nagyszüleim is gyógyszerészek voltak, egyik leányom is gyógyszerész lesz. Ez családi kötõdés nálunk. A család másik ágát orvosok alkotják. Példaképem a nagyapám, aki egy életen át szívvel-lélekkel szolgálta a betegeit. Az Alföldön, Kisteleken volt gyógyszertára. Sokat tartózkodtam náluk nyaranta, már gyermekkoromban magamba szívtam a gyógyszertár szagát. Tizenhét éve élek Kanizsán. Az élet úgy hozta, hogy itt tudtam gyógyszertárat alapítani, és 1994-ben költöztünk át Kaposvárról Nagykanizsára.
Bakonyi Erzsébet