Nagy József György, a Demokratikus Roma Vezetõk Szövetségének 2002-es megalakulás óta irányítja a szervezet munkáját. Az Országos Cigány Önkormányzat januári alakuló ülésén a DRVSZ vezetõjeként elnökhelyettesi megbízást kapott az OCÖ-ben.

– Milyen aktuális, folyamatban lévõ programjai vannak jelenleg a DRVSZ-nek? Milyen tevékenységekkel képviseli a roma lakosság érdekeit?
– A DRVSZ minden évben számos pályázatot nyújt be, hogy a megfogalmazott célokat teljesíteni tudja. Ezek között szerencsére igen sok nyertes pályázatunk van, melyek lehetõvé teszik, hogy sokoldalú, színes és gazdag tevékenységgel tudja támogatni szövetségünk a hátrányos helyzetû illetve roma/cigány embereket. Jelenleg több gyermek és ifjúsági programunk zajlik. Az Oktatásért Közalapítvány támogatásából mûködtetjük a társadalomismereti és tánc tehetségmûhelyünket, ahol 11-17 év közötti gyermekek, fiatalok dúsító, gazdagító tehetséggondozását végzik a kiváló szakemberek. 

Országos levelezõ tanulmányi versenyt is meghirdettünk szintén az Oktatásért Közalapítvány jóvoltából, itt már a 3. levelezõ fordulónál tart a verseny. Szociális adminisztrációs tevékenységet is biztosítunk a rászorultaknak, akik a hét öt napján délelõtt kereshetik fel munkatársainkat, ha segítségre van szükségük hivatalos ügyeik intézésében, rendezésében. Folyamatban van az energiatakarékos izzócsere programunk, melynek során nagycsaládosokat juttatunk korszerû izzókhoz. Tervezés, szervezés alatt van a hagyományos nyári táborozásunk is, melynek forrását már sikerült biztosítani egy sikeres pályázatból. Befogadták egy TÁMOP-os pályázatunkat is, melynek elõkészítõ munkáit a közelmúltban indítottuk el. Reménykedünk egy határon átívelõ programunk pályázati sikerében is, amit szlovén partnerekkel kívánunk megvalósítani. Több beadott pályázatunk mellett most kerül benyújtásra egy foglalkoztatási programunk is. Munka tehát van bõven, és remélem, hosszú idõn keresztül marad is. Ez jelenti ugyanis a DRVSZ számára a sikert.
– Ismét az Országos Cigány Önkormányzat képviselõje, illetve alelnöke lett. Milyen terveket, elképzeléseket kíván megvalósítani munkája során?
– Mindig nagy hangsúlyt fektettem a kitartó, elkötelezett munkára. A szövetség keretén belül éppen ezért szakmai mûhelyeink dolgozzák ki a foglalkoztatás, a képzés, az oktatás és a lakhatási körülmények kapcsán felmerülõ problémák megoldásának lehetséges alternatíváit. Ezeket a szakmai programokat szeretném megvalósítani, elõre vinni munkám során. Égetõen sürgõs ugyanis, hogy hatékony programokkal lépjünk fel ezeken a területeken, a romák foglalkoztatási szintjének növelése pedig elsõdleges feladat. Nem járható út az, ha az embereket, legyen az roma vagy nem roma, abban erõsíti meg a segélyezési rendszer, hogy nem érdemes legálisan dolgozni, mert a segély és a feketegazdaságban végzett munka kifizetõdõbb.
– Milyen szakmai bázisra támaszkodhat, kikre számíthat munkája során?
– A Demokratikus Roma Vezetõk Szövetsége nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen a gyakorlott roma vezetõk tapasztalata mellett a jól képzett diplomás romák szaktudá- sára is számíthat. Van közöttünk többek között tanár, nyelvész, szociológus, közgazdász, kommunikációs szakember is, jómagam pedig mûvelõdésszervezõ és felnõttoktatási szakértõ végzettséggel rendelkezek. Ez a sokféle gyakorlati és elméleti tudás ötvözõdik a DRVSZ szakmaiságában, mely biztos támaszt jelent mindenkori munkánkban. Természetesen ez mintaként is szolgálhat a fiataloknak és idõsebbeknek egyaránt, hisz tanulni, folyamatosan képezni magunkat ma már az elhelyezkedés alapvetõ záloga.
– Említette, hogy a foglalkoztatást és képzést tartja hangsúlyos területnek. Hogyan látja megvalósíthatónak a foglalkoztatottság szintjének növelését?
– Rá kell találni azokra a területekre, ahol a legrövidebb idõ alatt viszonylag nagy tömegben lehet alacsony iskolázottságú vagy éppen nem piacképes szaktudással rendelkezõ emberek tömegeit elhelyezni. Többek között a mezõgazdaság és az építõipar tûnik ilyen területnek. A mi környékünkön még az erdõgazdálkodás vonható be ebbe a körbe, és nem felejthetjük el a szociális szolgáltatásokat sem. Persze ezzel párhuzamosan a felnõttképzést is meg kell erõsíteni, valódi ösztönzõkkel ellátni, aminek következtében a valóban motivált klienseket a munkaerõ-piacon hasznosítható szaktudáshoz lehet hozzájuttatni. Felnõttoktatási szakértõként is úgy vélem, hogy a piaci igényekhez igazodó, annak elvárásaira azonnal reagálni tudó intézményekre, szervezetekre van szükség, melyek magas szakmai háttérrel és erõs elkötelezettséggel rendelkeznek a hátrányos helyzetû rétegek oktatása, képzése kapcsán. A DRVSZ ebben is igyekszik élen járni, hiszen több sikeres képzési, foglalkoztatási program megvalósítása fûzõdik nevéhez. Bízok abban, hogy ez a késõbbiek során is így marad.
K.H.