Az Inkubátorházban február 7-én délután megtartott egyeztetõ megbeszélésen a fenti tájékoztatót, illetve vitaindító anyagot kapták kézhez a megjelent nagy létszámú nagykanizsai sportvezetõk és érdeklõdõk. Az a cél, hogy egy közös gondolkodás nyomán kialakított, a városvezetés és Nagykanizsa sportéletének résztvevõi számára is elfogadható koncepció mentén szervezõdjön a város sportélete a következõ években, az elsõ találkozás után is megvalósíthatónak látszik. Érezhetõ volt, hogy pontosan tudják az egyesületek képviselõi, hogy hosszú távon fenntartható, kiszámítható támogatási rendszert csak úgy lehet mûködtetni, hogy a város teherbíró képességét nem haladhatják meg a vállalt kötelezettségek. A hozzászólók majd mindegyike megértette azokat a szempontokat, amelyeket Cseresnyés Péter polgármester és Karádi Ferenc alpolgármester megfogalmazott a tájékoztatójában. Mindketten világossá szerették volna tenni, hogy a döntéshozók számára fontos a megjelentek véleménye, egyetlen tételt sem kívánnak úgy meghatározni a készülõ anyagban, hogy arról ne tárgyalásos, megegyezéses alapon történjen a végleges javaslat megfogalmazása. Érezni lehetett, hogy javító, segítõ szándékú ötletekkel próbál mindenki a koncepció megalkotásában szerepet vállalni, még akkor is, ha egymással teljesen ellentétes álláspontok is elhangzottak.

A szakemberek véleménye szerint az utánpótlás nevelésnek és az iskolai sportnak különös jelentõséget kell kapnia az elkövetkezõ idõszakban.
Szó volt a nagy, városi sportrendezvények támogatásának módjáról és olyan ötletek is elhangzottak, amelyek a létesítményfejlesztések szükségességét hangsúlyozták.
A legnagyobb vitát kiváltó javaslat, talán az egy kiemelten támogatott és a több kiemelten támogatott sportág megfogalmazások közötti szemléletkülönbségben mutatkozott meg.
Február 15-én újabb lehetõséget kívántak adni a városi sportvezetõknek a koncepció elõkészítõi a véleményformálásra. Körlevél formájában egy helyzetértékelésre kérték meg õket, amelyre az internet segítségével tudnak válaszolni. Ebbe az anyagban pontozásos módszerrel tudják a saját egyesületük tevékenységét elhelyezni a város sporttérképén.
A végleges szöveg elfogadása a közgyûlés hatásköre, de minden törekvése arra irányul az elõkészítõknek, hogy a lehetõ legszélesebb kör tudja javaslatait megfogalmazni, már most az elõkészítés fázisában a sportkoncepcióról.
A koncepció tervezett felépítése:

Bevezetõ
Az alkalmazandó alapelvek és feladatok megfogalmazása
A város önkormányzatának szerepe a döntéshozatalban
A nagykanizsai sportszervezetek csoportosítása és a mûködésükhöz használt létesítmények jelenlegi struktúrájának felmérése
A sportszakmai feladatok meghatározása és a célok eléréséhez alkalmazott eszközök rendszerének felépítése
Támogatási rendszer alapelveinek kidolgozása, a város mindenkori pénzügyi lehetõségeinek figyelembevételével

Alapadatok a 2010-es évben alkalmazott támogatási rendszerhez
A hivatal nyilvántartása szerint 66 egyesület mûködésérõl van információja a Mûvelõdési és Sport Osztálynak Nagykanizsa városán belül.
A létesítmények, pályák és sportcsarnokok a használatukat és a tulajdonlásukat tekintve, vegyes képet mutatnak. Vannak, amelyek a város tulajdonában vannak és az üzemeltetésük is városi tulajdonú gazdasági társaságon keresztül történik. Van olyan is, amelyik jelenleg bérbe adott és úgy üzemeltetett és van olyan is, amelyiknek sem a tulajdonosa, sem a használója nem a város, de a közmûvek számláit mégis kiegyenlíti a gazdálkodási osztály.
A sporttámogatások folyósítása több csatornán keresztül, a költségvetésben különbözõ feladatokat meghatározva történt az elmúlt évben.
Direkt mûködési támogatásként az egyesületek, a diák sportszervezetek, a kiemelt rendezvények és az egyéni sportolók részére 140 millió forintot folyósított a város az elmúlt évben.
Közvetett támogatásként a közmûszámlák kifizetésével, az infrastruktúra biztosításával az uszodában, a Mindenki Sportpályáján, az NTE 1866 pályán és csarnokban, valamint az Olajbányász pályán és a vívócsarnokban közel 100 millió forintos költséget vállalt át a város.
A múlt évben további 200 millió forintos terhet jelentett a költségvetés számára az Olajbányász pálya megvásárlása és a már igénybe vett sport célú fejlesztések hiteleinek törlesztõ részlete. Az adatok elemzése során arra a megállapításra juthatunk, hogy sem a hatékonyságra, sem a takarékosságra, sem a célszerû, átlátható mûködésre nem ad lehetõséget az eddig alkalmazott gyakorlat.

Javaslatok a változtatásra
1. A város költségvetésében meghatározott direkt mûködési támogatás, amely az Oktatási Kulturális Ifjúsági és Sport Bizottság javaslatára kerül felhasználásra, csak egyesületeket támogathat, szakosztályokat külön nem.
2. Kiemelt sportolói támogatást a város nem nyújthat senkinek név szerint, hiszen egy-egy sportoló teljesítményében a társak, az edzõk és minden ott tevékenykedõ munkája jelentõséggel bír, az adott személy tehetségén és szorgalmán kívül. Csak egyesületen keresztül, nevesítés nélkül tevékenységek és sportágak finanszírozhatók.
3. A város számára kiemeltnek tekinthetõ rendezvények költségeinek részbeni fedezetére, egy pályázható forrást biztosító keretet kell meghatározni. Ezen a lehetõségen keresztül azokat a célokat lehet támogatni, amelyekre a pályázó a tárgyévet megelõzõ év december 31-ig benyújtotta igényét.
4. Az Oktatási Kulturális Ifjúsági és Sport Bizottság által mûködésre megítélt támogatások elosztásánál figyelembe kell venni a sportágak közötti, a koncepcióban meghatározott sorrendet, amelynek elvei több szempont szerint is meghatározhatók.
A/ Lehet egy jelentõsen támogatott sportág, amelyre egy hosszú távú fejlesztési elképzelést fogalmaznak meg a szakemberek. Ebben az esetben a többi, más tevékenységet folytató egyesületek önfenntartó szerepe növekszik.
B/ Lehet olyan elképzelés is, amely több sportágat kezel kiemelten, de ebben az esetben a meglévõ infrastruktúrát és annak mûködtetését nem lehet figyelmen kívül hagyni.
5. A diáksportra meghatározott keret odaítélésénél konkrét elvárásokat célszerû meghatározni, amelyek az év közbeni versenyeztetés rendszerét megteremtik az iskolák között.
6. A város költségvetésének helyzete és a kiszámítható mûködés megköveteli minden felelõsen gondolkodótól, hogy legalább egy évre elõre tervezze meg az egyesület bevételeinek és költségeinek alakulását, és ezeknek az adatoknak a birtokában döntsön a versenyeztetésrõl.
7. Év közben nem adható további támogatás a város költségvetésének terhére a sportegyesületek részére. Az õszi-tavaszi bajnokságok résztvevõi a következõ évtõl számíthatnak az osztálykülönbségek miatti támogatási tételek változására.
8. A nem önkormányzati tulajdonú, üzemeltetésû, vagy használatú létesítmények esetében a közmûszámlák költségeinek viselésérõl megbeszélést kell folytatni az érintettekkel.
A fejlesztési elképzeléseknek minden esetben megvalósíthatóaknak és a város lehetõségeihez alkalmazkodóknak kell lenniük. Egy sportcsarnok építése a teremsportok számára, egy mûfüves nagy pálya kialakítása világítással, egy fedett teniszcsarnok felépítése, majd az atléták számára egy modern futópálya kialakítása mind még elõttünk álló feladatnak számít, amelyeket a készülõ koncepció is megerõsíthet.