Kezdetek:
2009 nyarán személyes megkeresést kaptam – mint a Cserháti Sándor Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium akkori igazgatóhelyettese – azzal kapcsolatosan, hogy nincs-e kedvem beadni az együttmûködési pályázatunkat egy nemzetközi projektre, melynek keretén belül – a Comenius program égisze alatt, EU támogatásával – 7 ország (Bulgária, Litvánia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyol-ország és Svédország) vehetne részt az internacionális tapasztalat-cserén alapuló programban. Nem kellett sokat gondolkodnom a válaszon, örömmel jeleztem részvételi szándékunkat. Hosszas levelezéseket és egyeztetéseket követõen – melyben Tóth Rita volt segítségemre – a projekt szakmai koordinációjára felkértem Markó Eszter tanárnõt, aki régóta jártas a nemzetközi projektek megvalósítása terén, számos sikeres projekt kidolgozásában és lebonyolításában vett részt. 

 A projekt címe: The Different and The Same (Azonos és különbözõ), a célja pedig az, hogy a résztvevõ diákok és pedagógusok minél többet megtudjanak egymás kultúrájáról, történelmérõl, hagyományairól, illetve bemutassák saját országukat (képek, filmek, bemutatók, kiállítások segítségével), felfedezzék a különbözõséget és a hasonlóságot a kultúrák között. Magyarországot iskolánk képviseli.
A megvalósításra 20 ezer euró támogatást nyertünk.
Szakmai találkozók, projektmunkák:
Az elsõ találkozóra 2010 novemberében került sor. Itt lefektették a projekt indulásához szükséges alapokat, és meghatározták az elõttünk álló két év feladatait.
A második találkozón az iskola három tanulójával (Ozvald Zoltán, Végvári Ferenc – 12. C és Ivanics Bálint – 12. D), valamint az iskola mûszaki igazgatóhelyettesével, Tukacs Attilával vettem részt. Az eltöltött 5 nap nyarat hozott számunkra a télbe, nem csak átvitt értelemben. Reggel 4-5 órakor keltünk és 6.30-kor volt az indulás Budapestre. A ferihegyi repülõtérrõl elõször Madridba, majd onnan átszállással Alicante-ba utaztunk. Alicantétól 50 percnyi buszút után érkeztünk meg célállomásunkra, Murcia 400 ezer lakosú városába. Érkezésünkkor és ott tartózkodásunk alatt a hõmérséklet 20 C° és 28 C° között volt, felhõtlen volt az égbolt. Számos ültetvényen éppen akkor szüretelték a narancsot és citromot, és virágoztak a mandulafák. A táj alapvetõen kopár, egy-egy citrusligettel vagy pálmafacsoporttal tarkítva. A kint eltöltött 5 nap során betekintést nyerhettünk a spanyol kultúrába, megismerhettük a népviseletet és néptáncot, a történelmi múltat, jellegzetes napi szokásaikat, hagyományaikat, gasztronómiai fogásaikat.
Oktatási intézményük több épületegyüttesbõl áll. Az iskola aprótéglából épült, magas és erõs fémkerítés veszi körül. A becsengetést követõen a kapuk bezáródnak, és csak kóddal lehet onnantól be vagy kijutni a területrõl. 7.30-kor kezdõdik az oktatás, és 14 órakor ér véget. Az ablakokon rácsok találhatóak, ezzel akadályozva meg azt, hogy a tanulókat baleset érje, vagy eszükbe jusson az ablakon át közlekedni. A spanyol diákok fegyelmezésével szemmel láthatóan akadnak gondok, hiszen az tanóra alatt egészen annak befejezéséig ki-be jártak a tanulók, és elég nagy zaj hallatszott mindenfelõl. Félreértések elkerülése végett, a város egyik patinás középiskolájáról van szó, tehát nem elszigetelt esetrõl számolok be. A városban is a jellegzetes növényzet része a pálmafa és narancsfa, melyek terméseihez egyébként nem nyúlnak az ott lakók. Gyermekeinket egyesével külön spanyol családoknál szállásolták el, ahol spanyol diáktársaikkal töltöttek el érdekesebbnél érdekesebb napokat, számos izgalmas programmal tarkítva. Ott jártunkkor sztrájk tanúi lehettünk, kivonult a teljes közalkalmazotti szféra, mert az elvonások és megszorítások ellen tüntettek. Elmondásuk szerint, ha valamelyik dolgozói csoportnak akár 1 euróval is csökkentik a bérét, vagy más sérelem éri õket, akkor egységesen lépnek fel a védelmükben és érvényesítik az érdekeiket. Láthatóan ez náluk kiválóan mûködik, magyarként irigykedtünk rájuk.
A kint eltöltött idõ két szempontból volt feledhetetlen és hasznos: egyrészt a kirándulások és kulturális programok gazdagítottak, élményhez juttattak bennünket, másrészt a szakmai tanácskozások alkalmával sok hasznosítható tapasztalatot szerezhettünk. A cartagena-i látogatás különösen maradandóra sikerült. A történelem tapintható volt, az ókori építménymaradványok (föníciai-pun, és római romok), a hadikikötõ, a múlt tiszteletérõl árulkodnak. Gyümölcsözõnek bizonyult a diákok számára is a tantermi környezetben és spanyol családoknál eltöltött idõ. Beszámolóik alapján nagyon jól érezték magukat. Használhatták és fejleszthették idegen nyelv- és szakmai tudásukat. A pedagógusoknak a közös megbeszélések jelentették a hét legaktívabb részét. Többnyire hasonló profilú, mûszaki középiskolákban oktató kollégák gondjaival, örömeivel ismerkedhettünk meg. Kicserélhettük ismereteinket az Európai Unióval kapcsolatban. Érdekes volt megtudni, hogyan látnak minket a különbözõ országok állampolgárai. Jellemzésük szerint a magyarok nyitottak, barátságosak, jó kedélyûek, képzettek, és meglepõen sokoldalú világtörténelmi ismeretekkel rendelkeznek.
Jelenleg közös honlapon dolgozunk külföldi kollégáinkkal, melynek célja a kölcsönös szakmai tapasztalatcsere. Ennek kivitelezésében oroszlánrészt vállaltak a magyarok. A következõ találkozóra Svédországban kerül sor április folyamán. Fontosnak tartom, hogy hazánk éljen a lehetõséggel és minél több hasonló programban vegyen részt. Iskolánk ennek megfelelõen számos hasonló projektben vett részt és a jövõben is ezt kívánja tenni.
Gábris Jácint