A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései szerint a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben. A legutóbb, 2007-ben 4 évre megválasztott ülnökök megbízatása az idén lejár (az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével), emiatt szükséges az új választás megtartása. A Köztársasági Elnök a bíróságok ülnökeinek megválasztását a 2011. március 7. és április 30. közé esõ idõtartamra tûzte ki. A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetõleg települési kisebbségi önkormányzatok képviselõ-testületei választják meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, megyei jogú városi közgyûlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselõ-testületei választják meg. Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.

Ülnököt jelölni az alábbi bíróságokra lehet:
Bíróság megnevezése Megválasztható ülnökök száma
Nagykanizsai Városi Bíróság 12 fõ ülnök + 8 fõ pedagógus ülnök
Zala Megyei Bíróság 2 fõ ülnök + 1 fõ pedagógus ülnök
Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 5 fõ ülnök

Jelöltet állíthat: a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén mûködõ helyi önkormányzatok, a bíróság illetékességi területén mûködõ társadalmi szervezetek kivéve a pártokat.
A fiatalkorúak büntetõ ügyeiben eljáró bíróságok pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén mûködõ alapfokú és középfokú nevelési - oktatási intézmények tantestületei jelölik.
A munkaügyi bíróság ülnökeit elsõsorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik.
Jelölt lehet: az a büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár, aki a 30. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el.
Jelöléshez szükséges dokumentumok:
- A jelölõ választópolgár, vagy jelölõ szervezet által kitöltött és aláírt "Bírósági ülnökké jelölés" elnevezésû nyomtatvány.
- A jelöltnek a jelölés elfogadásáról szóló írásbeli nyilatkozata.
Az elfogadó nyilatkozat többek között tartalmazza a jelölt arra irányuló nyilatkozatát, hogy volt-e büntetve és van-e választójoga.
A jelöltnek a jelölés elfogadását követõen haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal (erkölcsi bizonyítvány) kell igazolnia büntetlen elõéletét. Amennyiben ezen igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.
A jelöléshez szükséges nyomtatvány, a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozat, valamint a bírósági ülnökök jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Titkárságán (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. I. em. 6.) munkaidõben átvehetõ, vagy megtekinthetõ és letölthetõ a www.nagykanizsa.hu honlapról.

A jelölés benyújtásának helye, ideje: a jelölés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Titkárságán (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. I. emelet 6.) 2011. március 16-ig személyesen, vagy postai úton zárt borítékban Cseresnyés Péter polgármesternek címezve nyújtható be, utóbbi esetben kérjük a borítékra ráírni: "Bírósági ülnökválasztás". A jelöléshez csatolni kell: a jelölt elfogadó nyilatkozatát, valamint, a jelölt büntetlen elõéletét igazoló hatósági bizonyítványt (erkölcsi bizonyítvány).

***

A bírósági ülnökök jogai és kötelezettséei

A bíróságokra ülnöknek büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ, a 30. életévét betöltött, de 70. életévet el nem ért magyar állampolgár választható.
Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.
Az ülnökök a megbízatásuk idõtartama alatt nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak (Alkotmány 50. § (3) bekezdés). Az országgyûlési képviselõi megbízatás, az önkormányzati képviselõ-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendõ. Nem politikai tevékenység a munkavállalói - szakmai érdekvédelmi - szervezetben való részvétel.
Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggõ cselekménye tekintetében az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.
A megválasztott ülnöknek bírói esküt kell tennie.
Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkezõ tanácsba. E tisztsége gyakorlásának idejére az ülnököt a Bjt. 128. § rendelkezései szerint átlagkereset, illetõleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükbõl térítenek meg.
Joga az ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a mûködése megkezdésének idõpontját.
Az ítélkezõ tanácshoz beosztott ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról õt az ítélkezõ tanács elnöke tájékoztassa.
Az ítélet meghozatalát megelõzõ zárt tanácskozással kapcsolatos tanácskozási titok megõrzése az ülnök számára is kötelezõ. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is.
A bírósági ülnök alapvetõ kötelezettsége - csakúgy, mint a hivatásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak Alkotmányához hû legyen, lelkiismeretesen járjon el, és mindenkor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást.
Az ülnökökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény tartalmazza.