Nagykanizsa az országos adatokat tekintve elõkelõ helyet foglal el a bûncselekmények megelõzésében és felderítésében-ez derült ki a Nagykanizsai Rendõrkapitányság 2010. évi munkájának értékelésekor, amelyen dr. Molnár József rendõr-alezredes, kapitányságvezetõ ismertette a tavalyi adatokat.

- Úgy is fogalmazhatnék, hogy Nagykanizsa a béke szigete – mondta dr. Molnár József rendõr-alezredes az évértékelõ értekezlet után tartott sajtótájékoztatón. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy jók az eredmények a súlyos testi sértés, rablások, zsarolások felderítésében. Tavaly összesen négyezer-nyolcszáznegyvenöt bûncselekményre derült fény, ebbõl azonban kétezer-hetvenkilenc állampolgár ellen elkövetett bûncselekmény egy országos csalássorozat leleplezésekor derült ki, így ez az adat kissé csalóka. 

 A rendõr-alezredes rávilágított, hogy a 2009-es évhez képest csökkent a személy elleni és a közlekedési bûncselekmények száma, viszont a vagyon elleni bûncselekmények statisztikai aránya tizenkét-tizenhárom százalékkal nõtt. Ez utóbbi kategória így az összes bûncselekmények hatvanhét százalékát teszi ki. Kiemelte, hogy a testi sértés, rablás és kábítószer-használatra vonatkozó adatot arányai jók, viszont növekedett a lopások és betörések száma. Az is kiderült, hogy utóbbiaknál nem elsõsorban helyiek az elkövetõk, hanem tipp alapján, segítõkkel dolgoznak, a bûntény után pedig gyorsan kereket oldanak, így ezek felderítése meglehetõsen nehéz. Megoldást jelenthet a problémára több térfigyelõ kamera elhelyezése, erre azonban jelenleg nincs elég pénz. Ami a sértetteket illeti, nõtt a fiatalkorúak száma, ez jórészt azzal magyarázható, hogy egyre gyakrabban hordanak maguknál drága mobiltelefonokat, amelyekre azonban nem vigyáznak eléggé. A másik gyakori probléma a külföldi munkavállalással való kecsegtetés, amelynek sokan bedõlnek. Jó hír viszont, hogy az elmúlt tíz év legeredményesebb éve volt a tavalyi a felderítéseket tekintve, mintegy 66.6 százalékos a nyomozások sikerességének aránya. - A közlekedési helyzetet megvizsgálva vegyes képet kapunk, hiszen egyrészt csökkent a balesetek száma, a haláleseteké ugyanakkor nõtt, az áldozatok pedig általában gyalogosok és kerékpárosok voltak. Jellemzõ a gyorshajtás miatt való bírság kiszabása. A lakóterületen kívüli gyorshajtási rekord a megengedett kilencven kilométer per órás sebességnél százkilencvennel való hajtás, a lakóterületen belül pedig a kilencvenes kilométer per órás sebesség. Gondot okoz még az elsõbbség megadásának hiánya, balesetet pedig legtöbbször a személygépkocsik valamint a kerékpározók okoznak. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy egyre több az ittas kerékpározók száma, így õk is gyakori okozói és elszenvedõi a baleseteknek. – mondta el dr. Molnár József, és vázolta az idei év legfontosabb célkitûzéseit. – Elsõsorban a baleset-megelõzésre kell nagy hangsúlyt fektetnünk, így folytatódik a suli-zsaru, és elindítottuk az ovi-zsaru programot, valamint egyre több elõadást, versenyt szeretnénk tartani rendezvényeken, falunapokon. A kerékpáros akadálypálya például mindig nagy népszerûségnek örvend, és nem utolsósorban hasznos is. Fontosnak tartjuk az uniós feladatoknak való megfelelést, valamint a jövõben még nagyobb hangsúlyt fektetünk rendõr-állományunk oktatására. Egyelõre nem növeljük a rendõrök létszámát, ez a döntés nem rajtunk múlik, hanem központilag szabályozott. - foglalta össze dr. Molnár József.

Z.A.