Még folynak az egyeztetések a közoktatási törvény megváltoztatásával kapcsolatban, de egy biztos: 2013-ra magasabb elvárásoknak kell megfelelniük a továbbtanulni szándékozóknak.

Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium oktatásért felelõs államtitkára még 2010-ben nyújtott be javaslatot a közoktatási törvény megváltoztatásával kapcsolatban. Emellett, ha nem is gyökeresen, de 2013-ra megváltozik az érettségi rendszer, így a tervek szerint aki fõiskolára, egyetemre menne, legalább egy tárgyból emelt szintû vizsgán kell bizonyítania tudását. 

 Ha megvalósulnak a tervek, akkor nem lesz könnyû dolguk a 2013-ban érettségizõknek, hiszen öt tantárgy helyett hatból kell sikeres vizsgát tenniük. Így a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, egy kötelezõen választható tárgy mellett egy természettudományos tárgyból is le kell vizsgázniuk. Mindemellett 2014-tõl az érettségi feltétele lenne a ötven óra önként választott társadalmi tevékenység teljesítése, melynek keretein belül szociális intézményekben, például idõsek otthonában, vagy gyerekotthonban tevékenykednének a középiskolások.
A város két gimnáziumának igazgatóját, Balogh Lászlót és Szermek Zoltánt kérdeztük arról, mi a véleményük az érettségit érintõ változtatások terveirõl.
A Dr. Mezõ Ferenc Gimnázium igazgatója egyetért azzal, hogy kötelezõvé kellene tenni az emelt szintû érettségit a továbbtanulók számára, csakhogy a változtatásokkal kapcsolatban nem tudni konkrétumokat, hiszen még az sem bizonyos, hogy egy vagy kettõ tantárgyból kell magasabb szinten bizonyítani a diákoknak.
– Már akkor kötelezõvé kellett volna tenni az emelt szintû érettségit, amikor bevezették a kétszintû érettségi rendszerét. Ha így lett volna, akkor eleve kevesebb tanulót vennének fel a felsõoktatási intézményekbe. Persze a lemorzsolódás következtében így is sokan távoznak a fõiskolákból, egyetemekbõl. Véleményem szerint nagyon magas a felsõoktatásban tanulók száma, és nem biztos, hogy mindenkit fel kellene venni, inkább magasabbra kellene tenni a mércét a felsõoktatásban. Ennek hiánya abból adódik, hogy a felsõoktatás normatív finanszírozása határozza meg azt, hogy hány fõt vehetnek fel a fõiskolák, egyetemek. – fogalmazott Szermek Zoltán, de Balogh László, a Batthyány gimnázium igazgatója is egyetért a közoktatási törvény, valamint az érettségi rendszer megváltoztatásával.
– Támogatom a felsõoktatási és a közoktatási törvény megváltoztatását, ezzel kapcsolatosan a pedagógus életpálya-modell törvényi koncepciójának megjelenését, a NAT és a kerettantervek megújulását. A minõségibb nevelés-oktatás érdekében, a jobb eredmények miatt néha muszáj megújulni, különösen akkor, ha az elmúlt idõszak eredménytelenségei ezt indokolják. Ráadásul a törvényi szabályozás túlzottan bonyolulttá vált. Így szükség van egy áttekinthetõbb, stratégiaibb alaptörvényre, mely nem érték-semleges: a közoktatás véleményem szerint nem szolgáltatás, hanem közszolgálat. Természetesen ennek a változásnak meg kell jelennie az egyik legfontosabb kimeneti ponton: az érettségiben is. A közoktatás jelen állapotában tüneti kezeléssel már nem lehetne javítani, ezért szükséges egy határozott, igényes, minõségelvû, koncepciózus változtatás. Mindez a felsõoktatás színvonalának emelésére is hat, ahol szintén voltak problémák. A közoktatásnak és a felsõoktatásnak nem egymásra kell mutogatni (a felsõoktatás problémáit szereti visszautalni a közoktatásra), hanem ebben az együttes megújulásban a jobb, eredményesebb jövõ megragadása a tét és a cél.
– Szükségesnek tartanák, hogy egyes intézményekbe csak alkalmassági vizsga sikeres teljesítésével lehetne bekerülni? Például tanári pályára egyes személyiségjegyek miatt nem mindenki alkalmas, mégis sok embert felvesznek a tanárképzõ intézményekbe.
– Vannak olyan szakok, ahova kifejezetten kellene az alkalmassági vizsga, illetve jelenleg is vannak olyan területek, ahova szükséges, ilyen például a színész pálya. Pedagógusnak sem alkalmas mindenki, aki tanár szakra jelentkezik. Mindenképp kellene a felvételi elõtt egyfajta pszichológiai alkalmassági vizsga, ehhez a pályához ugyanis kell az emberekkel való bánásmód ismerete, a humánum. A jogi pályára készülõknek pedig nagyfokú verbális képességekre van szükségük, hiszen gyakorlatilag a beszéd, a szónoklás tudományából élnek meg. A sort természetesen lehetne folytatni. – foglalta össze Szermek Zoltán, de az egyes pályákkal kapcsolatos alkalmassági vizsga szükségességével Balogh László is egyetért:
– Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos pályák, különösen a hivatásszerûen járhatóak, eredményesen és tisztességesen csak speciális kompetenciák és személyiségjegyek birtokában végezhetõk. Ezért szükséges (bár költséges is), hogy némely felsõoktatási szakon legyen alkalmassági vizsga, például a tanári, orvosi pálya, és néhány speciális (lelki, kommunikációs) érzéket és mozgásszervi tulajdonságot megkívánó pálya is ilyen. Elfogultan, a tanári pálya esetén ezt különösen fontosnak tartom, mert a jó pedagógussághoz nem csak eredményes tanulmányi elõmenetel szükséges, hanem olyan lelki többlet, amely akár egy alkalmassági vizsgához is köthetõ. Ez persze egy újabb nehezítése a tanári pályára kerülésnek, s közben jelenleg kevesen mennek tanárnak, de hiszek abban, hogy a jelenlegi presztízsnövelõ intézkedések (például a hat éves, osztatlan, két szakos tanárképzés) mégiscsak jó irányba tolják a jelenlegi ellehetetlenült helyzetet.
– Most még nem kötelezõ az emelt szintû érettségi választása, viszont a felvételiken többletpontok járnak érte. Ezen a téren mennyire tudatosak az intézményükben tanuló diákok? Körülbelül a tanulók hány százaléka választja az emelt szintû érettségit egy évfolyamban?
– A tavalyi adatokat tekintve elég sokan választották az emelt szintû érettségit, hiszen a diákoknak is érdekük, hogy a magasabb tudásszintet bizonyító vizsgával pluszpontokhoz jussanak, így nagyobb az esélye a felvételnek. 2010-ben például hárman választották a magyart, négyen a matematikát, tizenöten a történelmet, tizenketten az angolt, hogy csak néhány adatot említsek. Idén ezek az adatok a következõképpen alakultak: magyar nyelv és irodalmat és a német nyelvet hatan-hatan, a matematikát hárman, a történelmet tizennégyen, az angol nyelvet tízen, a biológiát nyolcan, a fizikát és a földrajzot egyen-egyen, a kémiát hárman, a gazdasági ismereteket ketten, míg a testnevelést egyen. Általánosságban elmondható, hogy a történelmet választják a legtöbben, de a nyelvek iránt is egyre nagyobb az érdeklõdés. Az a tapasztalat, hogy még mindig inkább humán szakokat választanak a diákok a továbbtanulásnál, holott nagy szüksége lenne az országnak a megfelelõ képzettségû mûszaki végzettségû szakemberekre a nemzetgazdaság fellendülése érdekében. Ennek ellenére mégis háttérbe szorulnak a természettudományos tantárgyak. – mondta el Szermek Zoltán.
– Az igényesség jegyében örülök, hogy néhány szakon 2013-tól már kötelezõ lesz az emelt szintû érettségi, s 2014-tõl akár még további elõrelépés is várható ezen a téren. De az is igaz, hogy ebben az esetben csökkenteni kell az emelt szintû érettségi követelményeit, mert jelenleg jó pár tárgy esetén ezek a követelmények túlzásosak. Legalábbis a tömeges emelt szintû érettségizéssel nem összeegyeztethetõk. Például a magyar nyelv és irodalom tantárgyból az emelt szintû érettségit csak kevesen választják, mert olyan nehéz megfelelni neki. A diák praktikusan tudatos, csak akkor választ magasabb szintû megmérettetést, ha kötelezõ, ha nagyon szükséges – ez teljesen érthetõ. Bár a Batthyány Lajos Gimnáziumban eddig is a végzõs évfolyamok tanulóinak közel fele tett le emelt szintû érettségi vizsgát: ez országosan is magasnak mondható arány. Ez a szám már idén is növekszik: ötven százalék fölé került, s várható, hogy tovább emelkedik. Én nem féltem diákjainkat. – válaszolt Balogh László.
– Az önkéntes munka bevezetésével kapcsolatban mi a véleményük? Eddig végeztek önkéntes tevékenységet az intézményükbe járó diákok?
– Természetesen mindenképpen lenne haszna, hiszen szükséges, hogy ilyen irányban is tapasztalatokat szerezzenek a tanulók a felnõtté válás útján. Az önkéntes munka által fejlõdne az empatikus készségük, és megtanulnák például, hogy a fogyatékkal élõ embertársaikat nem kell megkülönböztetniük, másként kezelniük, vagy a közterületek rendben tartásával környezettudatosabbá válnának. Ugyan eddig intézményesen nem végeztek diákjaink önkéntes munkát, viszont tanult intézményünkben egy mozgássérült tanuló, és nagyon sokat jelentett számára, hogy osztálytársai elfogadták õt. – válaszolt Szermek Zoltán, Balogh László pedig a következõképpen vélekedik a témával kapcsolatban:
– A közoktatási törvény legfrissebb (2011. február 11.) változatában is benne maradt az érettségi elõtti kötelezõ közösségi munka: a korábbi hatvan órával ellentétben azonban már csak ötvenet ír elõ a tervezet. Az új szabály elõször a 2014-ben érettségizõ diákokat érintené, bár a program próbaszakasza már az idén elkezdõdik. Az önkéntes munkának sajnos nálunk még nincs hagyománya, holott örök emberi igény, hogy egy társadalom nem lehet meg olyanok nélkül, akik készek a másikat megsegíteni önérdek nélkül. Hogy legyenek ilyen segítõk, hogy a szolidaritás-érzés erõsebb legyen a magyar társadalomban: ezt célozza ez az elképzelés. Elismerem, van ellenkezés, de én hiszek egy ilyen közösségfejlesztõ programban. Túl lehet lépni önzõségünkön: „aki megajándékoz másokat, önmagát ajándékozza meg”. Bevallom, a rendszerváltozás óta szervezetten nem végeztek önkéntes munkát diákjaink (bár volt néhány jó példa), de épp itt az ideje, hogy megváltozzunk: jobbá legyünk!
Ziegler Anita