Megalakulásának egy éves évfordulóját ünnepelte a napokban a Kanizsáért Közéleti Egyesület. Bízik benne – hangsúlyozta elöljáróban Marton István elnök az idei költségvetéssel kapcsolatban tartott sajtóbeszélgetésen –, hogy a szervezetük erõsebb lesz mint korábban, és készülnek a következõ választásokra.

Mint ahogyan a közgyûlésben is elmondta, nem lehet az intézményekbõl ilyen mértékû forrásokat kivonni még akkor sem, ha az egyeztetések során önként vállalták az intézményvezetõk. Ez megközelítõen egymilliárd forint forráskivonást jelent a bevételi oldalon, ami véleménye szerint alultervezés. A szociális kiadásokból megközelítõen százötven milliós, mintegy tizenöt százalékos forráskivonást érzékel a költségvetésben, ami drasztikusan érinti a lakosságot ha nem is mindjárt az elsõ félévben, hanem az év vége felé.
Horváth István azt nehezményezte, hogy központilag nagyon keményen visszafogták a pénzeket az iskolák, a kulturális- és szociális intézmények költségvetésébõl. Ha az általános iskoláknál megvalósult volna az a „bokrosítási” törekvés, amit szorgalmaztak, éves szintén hetven-nyolcvan millió forint megtakarítást jelenthetne. Véleménye szerint nem szabad elvenni pénzt az iskoláktól, mert mûködésképtelenekké válhatnak. A sport területén is tízmillió forinttal kevesebb pénzbõl gazdálkodhatnak a csapatok, a kulturális intézmények költségvetését pedig tizenkétmillió forinttal csonkolták meg. A KKE szerint a tisztességes mûködéshez ezt a pénzt meg kellene adni az intézményeknek.
Vass István egyesületi tag azt javasolta, nem ellenségképet kellene keresni egymásban, hanem partnerséget. Már évekkel ezelõtt nagyon sokszor elhangzott, hogy Kanizsa lesz a megújuló energiák városa. Úgy érzi, pillanatnyilag nincs olyan fórum, ahol ennek érdekében dolgoznának.
Végezetül Marton István megjegyezte: Olyan megnyilvánulásokat tapasztal, amelyek a város helyzetét lényegesen rosszabbnak tüntetik fel, mint amilyen a valóság. Amikor 2006 októberében átvette a polgármesterséget, a három legeladósodottabb megyei jogú város egyike volt Kanizsa. Úgy értékeli, most „dobogóközelben” vagyunk abból a szempontból, hogy nincs adósságunk. Azon kevesek egyike volt Nagykanizsa, ahol sikerült megóvni a várost attól, hogy kötvényt vegyen fel. Ha hagyta volna magát belerángatni akárcsak öt milliárd forint felvételére, garantáltan elköltötték volna a képviselõtestületi tagok, és akkor hitelezés tekintetében kétszer rosszabbul állunk. A költségvetésnél egyébként lehetne itt-ott spórolni, mert az integrált városfejlesztési program tízmillió forintos felülvizsgálatát ebben az esztendõben teljesen feleslegesnek tartja. A befejezés után azonban meg lehetne nézni, hogyan állunk, de ezt 2014 végére tenné. Határozottan ellene van annak, hogy a város helyzetét rosszabbnak tüntessék fel, mint amilyen. A város helyzete lényegesen jobb lehetne, ha megtörténtek volna bizonyos értékesítések. Meggyõzõdése, hogy a testület végtelenül gyenge. A mostani gazdasági helyzetet nézve egy sokkal erõsebb, hozzáértõbb közgyûlésnek is komolyan föl lett adva a lecke. A kiadásokat igyekeznek túltervezni, a bevételeket alul. Nagyon félti a kórházberuházást, mert közel négymilliárd forint elnyerésérõl van szó. Továbbá reális veszélyét látja annak, hogy az általános és középiskolákat, valamint a kórházakat államosítják. Miután Kormányablak nyílt egyre több feladattal, mi marad az önkormányzatoknak? Félõ, hogy nem túl sok.