Marton István kiszámolta: több mint 16%-nyi különbség van másodikként végzõ egyesülete és a harmadik helyet besöprõ MSZP-MSZDP választási szövetség között. Tisztesség – Szakértelem – Elhivatottság: tûzték zászlajukra.

Annál érthetetlenebb, 2365 szavazójuk iránt pedig tiszteletlenebb, hogy az egyesület távol maradt március 15. ünneplésétõl. A közgyûlésbe került valamennyi párt és a másik civil egyesület is elhelyezte koszorúját, sírcsokrát a 48. gyalogezred, azaz a Petõfi szobor talapzatán. Kivéve a Kanizsáért Közéleti Egyesület önkormányzati képviselõit, az általuk delegált bizottsági tagot vagy csupán tagjait. 

 Pár napja még arról szólt a helyi média: egy éve alakultak, határozott véleményük van a város költségvetésérõl, és egyébként is: készülnek a következõ választásra. Nem inkább elõször az elõzõ választással kellene elszámolni? No, nem pénzügyileg. Semmi közünk ahhoz, a drága, fényes papírra nyomott kampányújság szponzorának mivel fizet a gyõzelemben fél éve még olyan magabiztos Marton István. A rájuk szavazó polgárokat kellene megtisztelni azzal, hogy ott láthassák kedvenceiket - például – a nemzeti ünnepen is. Mert, gondolom, egyetértünk: 1848 hõsei odafönt nem sértõdnek meg, ha eggyel kevesebb koszorú kerül emlékmûvükre. Az ünneplésre nem nekik: nekünk van szükségünk! Példát vehetünk, erõt meríthetünk helytállásukból. Persze, aki pökhendi, úgy gondolhatja, neki erre már nincs szüksége…
Papp János