A 2010-es év tevékenységének értékelésérõl, valamint a 2011-re vonatkozó célkitûzésekrõl hallhattak beszámolót a Nagykanizsa MJV Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságának dolgozói és meghívott vendégei. Egri Gyula tûzoltóparancsnok elmondta, az elmúlt év gazdasági szempontból a túlélésé volt, de összességében minden kötelezettségnek sikerült megfelelni.

„Nemzeti elkötelezettség, hivatásszeretet, csapatszellem, szakmai alázat”- mint az évértékelõn elhangzott, ezek az értékek bátran felvállalhatóak a parancsnokság minden tagja számára. Egri Gyula hangsúlyozta, a tavalyi évben minden kitûzött célt sikerült teljesíteni, és még a harmincöt millió forintos pénzelvonás mellet is hiány nélkül teljesítették gazdasági kötelezettségeiket. A 2009. évhez viszonyítva a kivonulások tizennyolc százalékkal kevesebbek voltak, ami a viharkárok elmaradásával magyarázható.

A tûzoltási tevékenységet tekintve 2010-ben két kiemelkedõ tûzeset volt, ezekkel együttvéve tûzoltás céljából százharminckilenc alkalommal vonultak ki tûzoltók.
A két legjelentõsebb tûzoltás közül az egyik 2010. január 4-5-én a zalakarosi Hotel Spa Apartman oltása volt, melynek során az épületet sikerült megmenteni, csak tetõszerkezetét kellett kicserélni. Az esettel kapcsolatban tûzeset felszámolás-eloltása közben tanúsított kimagasló szakmai helytállásáért 2010. március 11-én a Magyar Köztársaság Önkormányzati minisztere Bátorságért Érdemjel kitüntetõ címben és jutalomban részesítette Kling József tûzoltó õrnagyot. Emellett 2010. március 26-án Balatonmagyaródtól északra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén keletkezett avar-és nádas tûz, majd a 30-án Surd és Nemespátró közötti fenyõcsemetésbe átterjedt lángok eloltása volt.
Mûszaki mentéshez négyszázötvenhat alkalommal vonultak ki a tûzoltók, például több esetben hívták õket közúti balesetnél beszorult személyek kiszabadításához, ár-és belvízvédelmi beavatkozásokat végeztek nagy számban, valamint a balatoni viharkároknál is segítséget nyújtottak. A 2010-es év rendkívül csapadékos idõjárása miatt szeptemberben és októberben közel harminc-negyven esetben kérték a tûzoltók segítségét. Mint ahogy az évértékelõn elhangzott, tavaly százötvennégy alkalommal kevesebbet vonult a készenléti állomány, mint 2009-ben. Ebbõl ötszázhetvenkettõ esetben került sor éles bevetésre, százharminckilenc alkalommal tûzesethez, négyszázötvenhat esetben mûszaki mentésekhez vonultunk. Egy gépjármûfecskendõvel és hat-hét fõvel a kanizsai tûzoltók is részt vettek a vörösiszap katasztrófa felszámolásában Kolontáron 2010 októbere és novembere között. Nagykanizsa után a Zalakarosi Kistérségbe vonultak legtöbbet, a munka megkönnyítése érdekében Zalakaros használatra átengedte a tûzõrség laktanyáját.
Ami a pénzügyeket illeti, a parancsnokság 2010. évben négyszázkilenc millió hétszáztizennyolcezer forint állami támogatást kapott a központi költségvetésbõl.
Kedvezõen alakult a teljes személyi állomány átlagéletkora, amely harminchárom év volt.
Egri Gyula beszélt a 2011-es év célkitûzéseirõl is, így kihangsúlyozta, hogy ez az év a változásoké lesz. Mivel állami felügyelet alá kerülnek a tûzoltóságok, ezért sok változás várható, és az ezekhez kapcsolódó feladatok levezénylése a legfõbb probléma. Másrészt szeretnék méltó módon megünnepelni a nagykanizsai tûzoltóság száznegyven éves fennállását, amelyet 2011. augusztus és szeptember között terveznek.
A beszámolót követõen Cseresnyés Péter polgármester a város nevében is megköszönte a tûzoltóság munkáját, és áldozatvállalást kért a jövõre vonatkozólag. Wéber Antal, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, tûzoltó ezredes és Halmi Béla, Letenye polgármestere is háláját fejezte ki a tûzoltók áldozatos tevékenységéért.
Z.A.