Dr. Papp Lajos szívsebész professzor elõadásával zárult pénteken délután az idei Kanizsai Esték rendezvénysorozat.

A zsúfolásig megtelt templomban a neves szívsebész elsõként a teremtésrõl szóló gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. Beszélt a teremtés céljáról, annak tökéletességérõl. Kifejtette, hogy a Teremtõnek minden emberrel célja van, a kegyelmi ajándékként kapott talentumaival mindenkinek jól kell sáfárkodnia. Szó esett az isteni elrendeltetésrõl és a szabad akaratról: Isten akaratából születtünk a Kárpát-medencébe, s lettünk magyarok. Véleménye szerint sajnálatos, hogy Isten kegyelmi ajándékaival, belénk fektetett bizalmával nem mindig tudunk élni. Alkotótársnak lettünk teremtve, de mi sok mindent elrontottunk.

 A professzor saját hivatásán keresztül szemléltette a magyarul beszélõ ember kiváltságos helyzetét, a magyar nyelven való tanulás, gondolkodás elõnyeit. Példaként említette azokat a Nobel-díjas tudósokat, akik kreativitásukat a magyar nyelven való gondolkodásnak tulajdonítják. Így, a magyar nyelv ismeretének segítségével tették meg korszakalkotó felfedezéseiket. Nyelvünk páratlanul gazdag kifejezésmódját Gyimóthy Gábor Nyelvlecke címû, vidám hangvételû versének felolvasásával szemléltette. Elmondta, hogy az orvostudományban az anatómiai ismeretekhez hasonló fontossággal bír a lélek panaszainak gyógyításában a magyar nyelv nyújtotta kifejezõkészség.
„Nem véletlenül születtünk a Kárpát-medencébe, de valamit nagyon elfelejtettünk. Elfelejtettünk vigyázni a gyökereinkre, az identitásunkra. A legnagyobb lombkoronájú fa is elpusztul, ha elveszti gyökerét. Trianonban a lombkorona 2/3 része elveszett, ezzel együtt megsérült a gyökérzet is” — jelentette ki a professzor, majd a napjainkig tartó gyökérzetkárosító hatásokról beszélt.
Papp Lajos ezt követõen a tízparancsolat törvényeirõl, azok betartásának fontosságáról beszélt. Kifejtette, hogy a parancsolat pontjai nem kivételeznek senkivel. Nem mentesítik az orvost az ölés, a politikust a hazugság vádja alól.
Az elõadó a következõ pontban a népességfogyás okai köré csoportosított gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy termõföld, vízkészlet tekintetében a Kárpát-medencében az egészséges élet körülményei maximálisan biztosítottak. Itt található a legvastagabb humuszrétegû termõföld, amelyben minden természetes emberi táplálék megterem. Mi mégis erõsen kétes tápértékû, antibiotikumokkal, növekedési hormonokkal telített élelmet fogyasztunk a multinacionális áruházláncok „áldásos tevékenységének” köszönhetõen. Hazánk termõföldje alatt rejlik Európa legnagyobb édesvíz készlete. Mégis a világon nálunk legdrágább az édesvíz!
A helyes táplálkozás ismertetése közben a professzor kiemelte a margarin és az étolaj káros étrendi hatásait. A margarint szívinfarktusok kialakulásáért, az étolajat pedig rákkeltõ hatásáért helyezte tiltó listára.
Az elõadás egy genetikai régészetkutatásokon nyugvó eredmény ismertetésével folytatódott. A kutatás eredménye tudományos alapra helyezte a magyar génállomány legalább nyolc évezredes Kárpát-medencei jelenlétét. Megtudhattuk, hogy a Boszniában feltárt piramisokban a székely-magyar rovásírás betûkészletének számos eleme utal ennél sokkal régebbi jelenlétünkre. „Nem jöttünk mi sehonnan, itt vagyunk a Kárpát-medencében 35-40 000 éve!” - összegezte az elhangzottakat Papp Lajos.
Mi a baj, ha ilyen jók a környezeti adottságaink, ha ilyen jó a génállományunk? - tette fel a kérdést az elõadó, majd saját kérdésére válaszolva elmondta: „Megtagadtuk õseik szellemét! Ezért beteg ma társadalmunk. Õsi társadalmunk a szeretetre épült. Késõbb a Szent Korona-tanra. Vissza kell szereznünk a tartásunkat úgy, hogy közben az élet szentségét szem elõtt tartva a krisztusi szeretetvallást gyakoroljuk.”
A szeretetvallás gyakorlása mellett keresztény, keresztyén magyarként természetesen köteles vagyok megvédeni a családomat, a hazámat! Ez az élet parancsa!
Papp Lajos elõadását egy õsi magyar áldással zárta. Végül az Úrtól tanult ökumenikus imával zárult az idei Kanizsai Esték rendezvénysorozat.
Czene Csaba