A régészek legmagasabb rangú kitüntetését, Rómer Flóris emlékérmet vehetett át Dr. Horváth László, a Thúry György Múzeum nyugalmazott igazgatója. A neves régész most már tanulmányainak megírásával tölti ideje nagy részét, amelyek között egy könyv is szerepel a Dunántúl késõ bronzkoráról.

Rómer Flóris nagyváradi nagyprépost-kanonok, régész, mûvészettörténész, festõmûvész, a MTA tagja volt a tizenkilencedik században. Számos tevékenysége mellett mégis inkább úgy illik ismerni hazánkban, mint a régészet atyját. A Magyar Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat minden évben a Rómer Flórisról elnevezett emlékéremmel jutalmazza az ország kiemelkedõ tevékenységet folytató vagy egykor régészként dolgozó szakembereit. Dr. Horváth László az egyetlen zalai régész, aki megkapta a rangos elismerést, hiszen egy életmûvet épített Dél-Zala régészeti lelõhelyeinek –többek között a Kis-Balaton és az M7-es autópálya Zala megyei szakasza - felkutatására.

- Idén március hetedikén vehettem át a Rómer Flóris emlékérmet, amelyet a tudományos munkásságért, életmûért ítél oda minden évben a Magyar Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat. A régészek számára ez a legmagasabb fokú kitüntetés, tulajdonképpen egy élet munkásságáért jár. Amúgy maga a társulat is rendkívül patinás, régészek, mûvészettörténészek, iparmûvészek hozták létre még 1878-ban. A második világháború után összesen mintegy hatvan régész kapta meg ezt a díjat, olyan professzorok, és a szakma kiemelkedõ személyiségei, mint László Gyula régész-történész, Alföldi András régészprofesszor és ókortörténész illetve Bóna István régészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Többek között õk a magyar régészet legmagasabb szintû képviselõi. Jelenleg úgy mûködik a díjak kiosztása, hogy a társulat harminc fõs választmánya javasolja a díjra érdemes szakembereket, akiket aztán a közgyûlésen szavaznak meg. Én a keltákkal, illetve a késõ bronzkortól egészen a római kor végéig terjedõ idõszakkal foglalkoztam munkásságom során. A Rómer Flóris emlékérem a harmadik kitüntetés, amelyet munkásságom elismeréséért vehettem át, korábban már megkaptam a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által adományozott régészeti örökségért Schönvisner István-díját, valamint a Magyar Népköztársasági Arany Érdemkeresztet is. Jelenleg is folyamatosan dolgozom, így összesen hat tanulmányon munkálkodom. Ezek közül van egy nagyobb hangvételû munkám, amelyben a Délnyugat-Dunántúl késõ bronzkoráról szóló monográfiákat dolgozom fel, és könyv formájában szeretném kiadni. – foglalta össze Dr. Horváth László.
Z.A.