Nehéz idõszak volt a város lakói és vezetõi számára egyaránt az elmúlt év: csökkenõ normatívák, s a megszorító intézkedések mellett más feszültség is nehezítette a munkát. Cseresnyés Péter alpolgármester, a Fidesz-KDNP helyi szervezetének elnöke e tekintetben nem derûlátó: úgy látja, 2008. sem lesz könnyebb év az ezelõttinél.

– Pártelnökként és alpolgármesterként hogyan értékeli a magunk mögött hagyott évet? Nem volt könnyû…

– Valóban nehéz volt a 2007-es év mind az önkormányzatok, mind az emberek számára. Azonban sajnos, nem lehet azt mondani, hogy az idei könnyebb lesz. Látjuk, milyen megszorítások érik az önkormányzatokat, s azt is látjuk, hogy egyéni életünk sem lesz könnyebb, mint az elmúlt évben volt.

– Gondolom, ez az alpolgármester értékelése. És a pártelnök mit mondana 2007-rõl? A Fidesz-frakciónak számos nehéz döntést kellett meghoznia, ám több alkalommal kapott kritikát a saját oldaláról is.

– Nem akarok foglalkozni – ha erre gondol – a polgármester úr meggondolatlan, sokakat sértõ, bántó nyilatkozataival, mert városunk mindennapjainak szempontjából ezeket nem tartom nagyon lényeges kérdésnek. Nekem és a Fidesz-frakció tagjainak nem az a dolgunk, hogy az õ nyilatkozataival foglalkozzunk, hanem az a felelõsségteljes feladatunk, hogy Nagykanizsa végre kilábaljon a válságból, nehéz helyzete ellenére fejlõdjön úgy, hogy mûködésének mindennapjaiban az itt élõk ne érezzék, hogy bizony, baj van – hála a kormányzat „áldásos” tevékenységének. Komoly fejlesztéseket határoztunk el: ilyen a belváros rekonstrukciója, amely megvalósulása esetén egy megújult, élettel teli városközpont alakul ki szép terekkel, megszépült fõutcával. Addig azonban még 2008-ban is jelentõs döntéseket kell meghoznunk a program kapcsán. A frakcióval azon dolgozunk, hogy a város már ebben a ciklusban is látványosan fejlõdjön. Természetesen, elképzeléseinknek csak egyik eleme a megújult belváros.

– Tán a legnehezebb és sokakat fájdalmasan érintõ döntésük a víz- és csatornadíj emelése volt.

– Valóban, de fontos tudni, hogy jelentõs fejlesztést kell végrehajtanunk a vízi közmû területén, új beruházásokat szükséges megvalósítanunk, valamint néhány éven belül a meglevõ hálózat jelentõs részét is fel kell újítanunk. Ez tízmilliárdos nagyságrendû beruházási összeget jelent, amely uniós támogatás nélkül nem valósulhat meg. Ahhoz azonban, hogy uniós pénzekhez jussunk, jelentõs önrészt kell letennie a városnak az asztalra. Erre körültekintõ és takarékos gazdálkodással fel kell készülnünk annak érdekében, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás minõsége ne romoljon városunkban. Ennek okán kényszerültünk a sajnálatos, jelentõs díjemelésre. Nem olyan régen szakértõi csoportok is felhívták a figyelmünket arra, hogy a támogatások elnyeréséhez, pontosabban a pályázatokhoz szükséges önerõ biztosításához jelentõs díjemelés szükséges, egyébként nem tudjuk a forrásokat elõteremteni.

– Visszatérve a fejlesztésekre, készül egyfajta városfejlesztési stratégia?

– Elképzeléseink szerint egy olyan városfejlesztési stratégiát fogunk kidolgoztatni, amely ciklusokon túlmutatva ad fejlesztési megoldásokat, tár fel tartalékokat a város adottságaiból fakadó lehetõségekbõl. Ilyen jellegû tanulmány az alapja Ferencváros példátlan fejlõdésének is.

– Nemrég döntöttek a kulturális intézmények összevonásáról, s újabb, hasonlóan nagy horderejû döntések várhatóak, például az oktatás terén.

– Valóban, az elmúlt idõszakban végzett komoly elõkészítõ munka után döntést kell hoznunk az oktatási intézményhálózat mûködtetése kapcsán is. Olyan döntést, amely nem csak fiskális szemléletet tükröz, hanem szakmai megalapozottsága is van. Itt elsõsorban a szakképzés teljesen új alapokra helyezésérõl beszélek. Jelentõs munka lesz a rendszer átalakítása, amit a kormányzati szándéknak megfelelõen kell végrehajtanunk. Ez önkormányzatok, önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok együttmûködését jelenti, amely révén létrejöhet egy térségi integrált szakképzési központ. Ezt az eddig még példa nélküli struktúrát, rendszert kell a szakembereknek kialakítani, és a késõbbiekben mûködtetni. Érdemes lenne egyébként a már említett, és a most szóba nem került kérdésekrõl részletesebben, több alkalommal is beszélni, mert elképzeléseinket -amelyek végül a mi, azaz a nagykanizsaiak életét, életünket teszik jobbá- csak közösen, az elõrelépést segítõ vitákkal, véleménycserével tudjuk megvalósítani.

Horváth Attila