Január nyolcadikán soron kívüli ülést tartott a képviselõ-testület. A közgyûlés összehívására egy, a város szakképzési rendszerének átalakítását célzó pályázat benyújtása miatt volt szükség.

A testület két napirendi pontot tárgyalt: az egyik az önkormányzat gazdálkodásának javításával, az eladósodás mértékének csökkentésével kapcsolatos elõterjesztés volt, a másik anyag pedig a térségi integrált szakképzõ központ (TISZK) létrehozásával kapcsolatos teendõket taglalta.

Halász Gyula (SZDSZ) az elsõ napirendi pont levételét javasolta, mivel a képviselõk nem kapták kézhez az önkormányzat hatékonyabb mûködtetése érdekében kilencmillió forintért elvégzett vizsgálat részletes anyagát, így szerinte a konkrét megállapítások ismeretlenek maradtak a városatyák elõtt. Csak egy kivonatos anyagot vehettek kézhez, s hiányolta a jegyzõ és a könyvvizsgáló véleményezését is. Egyúttal vérlázítónak nevezte, hogy az átvilágítást végzõ cég a korábbi kilencmillió forint után újabb húszmilliót kér a további szakértõi vizsgálatok elvégzésére. A képviselõ név szerinti szavazást kért az elõterjesztés ezen pontjáról.

Szükséges lépés

Tóth László frakcióvezetõ (MSZP) egyetértett az elõtte szólóval, s hozzáfûzte azt is: a vizsgálatokat az azt végzõ fõvárosi cég már tavaly november harmincadikán lezárta, lett volna idõ a képviselõknek eljuttatni a vizsgálati anyagot.

Marton István polgármester azt mondta, az önkormányzat még hatékonyabb mûködése érdekében mindenképpen szükséges megszavazni a kért összeget.

Cseresnyés Péter alpolgármester a felvetésekre azt válaszolta: a képviselõk valóban csak egy kivonatos anyagot kaptak, ám aki akarta, megnézhette a több, mint száz oldalas részletes dokumentációt a polgármesteri hivatalban. A cég által kért húszmillió forint pedig csak keretösszeg, reményei szerint ennél jóval kevesebb is elegendõ a további vizsgálatokra, amelynek nagyobb részét a hivatal informatikai rendszere korszerûsítésének elõkészítése alkotja, amely által végre valódi e-ügyintézés valósulhat meg.

Kicsivel késõbb némi polémia alakult ki dr. Fodor Csaba és Marton István polgármester között, elõbbi a szakértõi anyagra hivatkozva azt állította, hogy a hivatal létszáma a meghirdetett takarékosság ellenére az elmúlt idõszakban nõtt, míg a polgármester korábbi, a megyei napilapban megjelent sajtónyilatkozatát megerõsítve továbbra is kitartott amellett, hogy csökkent.

Röst János (SZDSZ) az átvilágítás kivonatában szereplõ megállapításokról azt mondta, azok bármely magyarországi településre igazak, konkrét javaslatokat nem tesz az összeállító, ráadásul a jelzett problémákkal maguk a képviselõk is tisztában voltak. A tanulmányért kifizetett kilencmillió forintot ezért eltúlzottnak tartja a képviselõ.

Végül a testületi többség az intézkedési tervet elfogadta, és az elõterjesztés határozati javaslatában szereplõ, a további szakértõi vizsgálatokra szánt húszmillió forintos keretösszeget a városüzemeltetési bizottság javaslatára 25 millió forintra emelte.

Alakul a TISZK

A közgyûlés határozott a TISZK létrehozását célzó pályázat január tizedikei határidõvel történõ benyújtásáról is, amely révén 350 millió forintnyi fejlesztési forráshoz juthat a kanizsai szakképzés. Az elképzelések szerint non-profit szakképzés-szervezési gazdasági társaságot, vagy szakképzés-szervezési társulást hoznak létre az együttmûködõ partnerek, Nagykanizsa, Csapi, Zalaújlak önkormányzata, a Zsigmondy SZKI, a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskola, a Cserháti Sándor Mûszaki Szakképzõ Iskola, valamint a dr. Mezõ Ferenc Gimnázium és a Batthyány Lajos Gimnázium.
Balogh László, a szakbizottság elnöke elmondta, a TISZK létrehozása jó értelemben vett kényszerpálya, amely szükséges a versenyképesebb, hatékonyabb, pályázati források igénybevételére alkalmasabb szakképzés kialakításához. A képviselõ-elnök bejelentette azt is, hogy Csapi és Zalaújlak önkormányzata után a minap a Pannon Egyetem vezetése ugyancsak jelezte, csatlakozna a szakképzési együttmûködéshez, Balogh László szerint ez rendkívül örömteli fejlemény. Megjegyezte, a szakértõi anyagot készítõ team a non-profit gazdasági társasági formát javasolja a mûködtetésre.

Papp Ferenc (MSZDP) kijelentette, mindkét politikai oldal számára elfogadható a koncepció, ezt diktálja a politika és a szakma képviselõinek érdeke is. Figyelmeztetett azonban arra is, nem csak a szakképzés struktúráját kell modernizálni, hanem annak tartalmát is. Meggyõzõdése szerint döntésük hosszú távon meghatározza mindkettõt. Jelezte, javaslata alapján a TIT is csatlakozott a programhoz, a felnõttképzés oldaláról.

Dr. Fodor Csaba (MSZP) több alternatívát szeretett volna látni az anyagban. Egyúttal azt a kérdést vetette fel, hogy amennyiben gazdasági társaság mûködteti majd a szakképzési rendszert, akkor hogyan érinti ez az oktatók státuszát, azaz közalkalmazottak maradnak-e a továbbiakban is, vagy nem?

Szmodics Józsefné, a mûvelõdési osztály vezetõje válaszában jelezte, az oktatók közalkalmazotti státusza most nem sérül, azt azonban nem tudja megmondani, hogy mi lesz késõbb, ugyanis lehetetlen elõre kalkulálni, hogy a jogszabályi környezet esetleges változása mire kényszeríti majd az önkormányzatokat, illetve a TISZK-ben együttmûködõ partnereket.

Röst János azt mondta, a TISZK létrehozása nem lehet vita tárgya, ám figyelmeztetett a koncepció kidolgozatlanságára is, s úgy vélte, jogos lehet a munkavállalók félelme.

Végül a testület tizennyolc igen szavazattal döntött a TISZK létrehozását célzó pályázat benyújtásáról és a non-profit szakképzés-szervezési gazdasági társaság létrehozásáról.

A bal a segítõ jobb?

A közgyûlést követõen Tóth László, a szocialisták frakcióvezetõje rövid sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a baloldali képviselõk soron kívüli közgyûlést hívnak össze két ügyben. Egyik javaslatuk szerint kezdeményezik, hogy a Kanizsai Dorottya Kórház vezetése tájékoztassa a közgyûlést többek közt az elmúlt idõszak munkájáról, az átszervezést követõen ellátott betegek számáról, a pályázati sikerekrõl és az egészségügyi intézmény költségvetési helyzetérõl.

Másik javaslatukban arra kérik Marton István polgármestert: a soron kívüli közgyûlésre gondolja át, hogy polgármesteri munkáját hogyan tudnák segíteni. „Osztjuk Polgármester Úr aggodalmát a tekintetben, hogy felelõs alpolgármester, valamint felelõs többség nélkül hogyan tudja biztosítani a város mûködését?” – áll a közgyûlés összehívását kezdeményezõ irat indoklásában.

Horváth Attila