Március eleje óta akkreditált felnõttképzési intézményként is mûködik a Kanizsai Kulturális Központ. Mennyit ér, mit jelent az intézmény életében ez a jogosultság? – kérdezzük Farkas Tibort, a kulturális központ igazgatóját.

– Egy intézmény akkreditációja azt jelenti, hogy valamilyen ott zajló munkának a minõségét egy külsõ szervezet, egy hatóság megfelelõ minõségûnek találja, és ezt hivatalosan igazolja. Ez történt meg most velünk is. Óriási eredmény most ez a számunkra.
– Hogyan zajlik az akkreditáció?

 – Az eljárásnak két része volt. Az elsõ feltétel, hogy egy bizonyos képzési múlttal már rendelkezni kell. Mi ezt tavaly decemberre tudtuk teljesíteni, ekkor végeztek az elsõ felnõttképzõs hallgatóink. 2010 októberében indítottuk az elsõ képzéseinket, s karácsony elõtt adtuk át az elsõ tanúsítványokat a sikeres vizsgázóknak. Mostanra már csaknem 80 végzett hallgatónk van.
A második szakaszban aztán benyújtottuk a kérelmet a szükséges iratokkal, ezt átnézték, majd következett egy helyszíni szemle. A szemlézõk az utolsó betûig mindent megvizsgáltak, ami az intézményben a felnõttképzéssel kapcsolatos lehet. Nem volt olyan papír, amibe a szakértõ bele ne kukkantott volna. Mindent rendben találtak.
– Mi kell az akkreditációhoz?
– Az akkreditáció a minõségbiztosításhoz hasonlít. A tanúsítvány megléte azt szavatolja, hogy a felnõttképzés abban az intézményben a szabályoknak megfelelõ, ellenõrizhetõ, átlátható körülmények között zajlik. Egyszerûen fogalmazva: hogy mindennek megvan a maga helye.
Mondok egy példát: ha indítani akarunk egy új képzést, akkor elõre leírt rendszere van annak, hogy hogyan fogjuk azt meghirdetni, hogyan fogjuk nyilvántartani a hallgatókat, õk milyen szerzõdést kötnek, milyen tananyagot hány órában tanulnak, hogyan fognak vizsgázni, milyen tanúsítványt kapnak a képzés befejeztével.
– Milyen elõnyökkel jár az akkreditáció?
– Számomra erkölcsi elõnye a legfontosabb: mostantól ezen a területen is komolyan kell, hogy vegyenek bennünket. Eddig a felnõttképzés a kulturális központban afféle próbálkozásnak is tûnhetett. Jó, van egy pályázatunk, annak keretében csinálnunk valamit, aminek ki tudja, lesz-e haszna, ha a pályázat véget ér. Most már fel tudunk mutatni valamit, ami maradandó, s ami külsõ, hivatalos elismerését jelzi az itt végzett munkának.
Persze az akkreditációnak számos gyakorlati haszna is van. Ezek közül a legfontosabb, hogy nélkülözhetetlen ez a jogosultság a képzésekkel kapcsolatos pályázatoknál. Általában ez az elsõ kikötés: pályázati pénzbõl csak olyan képzés finanszírozható, melyet akkreditált képzõ intézmény kínál.
– Még nagyon friss a tanúsítvány, szinte meg sem száradt rajta a festék. Érezhetõ már az akkreditációnak valami hatása az intézmény mûködésében?
– Ez nem a papírtól függ. Ahhoz,hogy az akkreditációs kérelem benyújtására felkészüljünk, nagyon sok mindent át kellett gondolnunk. Létre kellett hoznunk a saját minõségi politikánkat, minõségcéljainkat, szabályozni olyan folyamatokat, melyek korábban csak úgy terv nélkül, maguktól mûködtek, ahogy az elõttünk járók a szokásaikat kialakították. Ennek az útnak persze még csak az elején járunk. A KKK nagyon nagy intézmény, a napi mûködésnek ilyen mélyreható szabályozásához nem néhány hétre van szükség. De azt hiszem, jó úton járunk.

Zala megyében jelenleg 38, Nagykanizsán összesen 9 akkreditált felnõttképzési intézmény és vállalkozás mûködik - nyelviskolák, autósiskolák, szakképzõ intézmények. A keszthelyi Goldmark Mûvelõdési Központ és a zalaegerszegi Keresztury ÁMK után a kanizsai intézmény Zala megye harmadik olyan közmûvelõdési intézménye, mely megkapta ezt a jogosultságot.
A Kanizsai Kulturális Központ 2009 õszén kezdte el a Zalai Irka címû, a Zalakomári Mûvelõdési Házzal közös programját, melyet a TÁMOP 3.2.3-08/1 jelû európai uniós pályázat támogat több mint 70 millió forinttal. A projekt keretében megvalósul mindkét intézmény felnõttképzési intézményi akkreditációja, létrejön 6 saját képzési program és 183 ember végzi el a két intézmény különféle tanfolyamait.

A TÁMOP-3.2.3.-08/1-2009-0021 "ZALAI IRKA" projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. AL-2388, Ny.sz.:00994-2009