A március 31-én összeült soros közgyûlés tizenegy igen, hat nem tartózkodó szavazattal elfogadta az önkormányzat 2011-2014. évi idõszakra vonatkozó gazdasági programját. A vitában számosan szót kértek, de érdemi javaslat nem volt.

Az alábbiakban a gazdasági program céljáról, a várható tendenciák elõrejelzésérõl, a munkahelyteremtésrõl, a befektetésösztönzésrõl és az adópolitikáról emelünk ki részleteket.
A gazdasági program meghatározza az önkormányzat részére mindazon célkitûzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetõségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelezõ és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az önkormányzat a 2011-2014. ciklus alatt egységes, elõre meghatározott, koncepcionális cél és értékrendszernek rendelje alá a ciklus idõtartama alatt meghozatalra kerülõ döntéseit. A cél egy átfogó, az önkormányzati feladatokon is túlmutató program elkészítése, amely az önkormányzati választási ciklus idejére kijelöli az önkormányzati munka, benne az éves költségvetések mozgásterét, fõ irányait. A gazdasági programnak tartalmaznia kell az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit, a helyi munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítésére vonatkozó irányelveit, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitûzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitûzéseit. A közgyûlésnek a gazdasági program elfogadását követõen az ágazati dokumentumok, koncepciók, tervek átdolgozását is tervbe kell vennie, mert az önkormányzati feladatokat ennek tükrében konkretizálni kell.

 Helyzetelemzés, várható tendenciák elõrejelzése, vagyoni helyzet

A gazdasági válság kirobbanása óta az ingatlanpiacon folyamatosan csökkent a lakásépítések, az iroda és egyéb épületek építése, és az ingatlanok forgalma is jelentõsen visszaesett. 2010-ben a magyar gazdaság lassacskán, de kifelé jött a válságból, ugyanakkor a piaci szereplõk magatartására a kivárás volt jellemzõ. A gazdasági növekedés mértéke a GKI becslése szerint 1,2 százalék volt, miközben a beruházások 4 százalék, a fogyasztás 1,8 százalék körüli mértékben estek vissza. A vevõoldalon mutatkozó kereslethiány Nagykanizsán is gátat szabott a lakás és egyéb ingatlanok jelentõs számú vásárlásának, az ingatlanpiac gyors élénkülésének. A következõ tizenkét hónapra vonatkozó várakozások – az építési telkek piaca kivételével – Nyugat-Magyarországon enyhén javuló helyzetet vetítenek elõre, a piac azonban még nem mozdult ki a holtpontról. Érdemi ingatlanpiaci fellendüléssel csak a fizetõképes kereslet növekedése és a hitelezés újbóli beindítása esetén lehet számolni. A bankok jelenleg korlátozottan folyósítanak devizaalapú hiteleket, és jelentõsen szûkültek az ingatlanokra felvehetõ jelzálog-hitelek is. A forint alapú banki kölcsönök kamata relatíve magas, ezért az ezek segítéségével történõ ingatlanvásárlások is jelentõsen visszaestek. Megállapítható, hogy jelentõs fogyasztásra, ezen belül is jelentõs ingatlan-beruházásra és ingatlan-fejlesztésre a válságfolyamatok enyhülését követõen a 2011. év közepétõl számíthatunk. A gazdasági fejlõdés üteme 2011-ben várhatóan 2,7 százalékkal gyorsul. A 2011. évi gazdasági növekedés az EU átlagánál kissé magasabb ütemû lesz, a Széchenyi terv keretében nyújtott támogatások következtében a beruházási kedv, a munkahelyek száma, egyenesen arányosan pedig a fogyasztás is emelkedni kezd. A forint árfolyama éves átlagban valószínûleg stagnál, az infláció négy százalék alatt várható.

Munkahelyteremtés, foglalkoztatottság

A pénzügyi és a gazdasági válság velejárójaként a munkaerõ-piac válsága is egyre erõteljesebben jelentkezett városunkban. A válság hatására jelentõsen növekedett a regisztrált álláskeresõk száma, illetve megváltozott az összetételük is. Az álláskeresõk száma 2009-ben egész évben magas értékekkel jelentkezett. A 2010-es év a gazdaság élénkülését, a foglalkoztatás növekedését jelezte már a városban. A pályakezdõk beáramlására jellemzõ június-júliusi idõszakot leszámítva szinte folyamatos csökkenés volt tapasztalható. A regisztrált álláskeresõk számának növekedésében a GE Nagykanizsai gyárának létszámleépítési folyamata is erõteljesen megmutatkozott. A gyárból elbocsátott regisztrált munkanélküliek száma ugyan alacsony volt, a munkaerõpiacon való megjelenésük azonban csökkentette a bejelentkezett álláskeresõk elhelyezkedési lehetõségeit. A pályakezdõk, a fiatalok munkatapasztalatok hiányában az elhelyezkedésben nehéz helyzetben vannak. Hasonlóan nehéz az idõsebb, az 50 év feletti korosztály helyzete. A városban jellemzõen magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezõk száma. Az elkövetkezõ hónapokban a regisztrált álláskeresõk számának csökkenése prognosztizálható. Érzékelhetõ hatásként jelenik meg a közfoglalkoztatás, illetve a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központja által nyújtott foglalkoztatási támogatások intenzív hatást gyakorolnak a foglalkoztatás élénkítésére. A Nemzeti Közfoglalkoztatás Program célja, hogy az önkormányzat minél több munkára képes és kész aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetõséget. Önkormányzatunknál 2011-ben rövidebb idõtartamú közfoglalkoztatás keretében negyvennégy fõ kerül alkalmazásra.

Helyi gazdaság, befektetés-ösztönzés, vállalkozás-fejlesztés

A mintegy 495 millió forint beruházási költséggel az Ipari Parkban kialakított nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központtal az önkormányzat a helyi és a városba települni szándékozó kis- és közepes vállalkozásokat segíti. Az inkubátorház a jövõben szerepet vállal az innovatív kezdeményezések feltérképezésében, a terület potenciális partnereinek felkutatásában és együttmûködések kialakításában. Így e fejlesztési folyamatok eredményeképpen bekapcsolódhat a város az innovációba, mely jelenleg az EU egyik legfontosabb és kiemelten támogatott területe.

Befektetésösztönzés

Városunk a dél-zalai és egyben az észak-nyugat somogyi régió körzetközpontja is. Kitûnõ közlekedési adottságokkal, fejlett infrastruktúrával, ipari és kereskedelmi kultúrával rendelkezik. A vonzáskörzetben élõ százhuszonöt-ezer fõs lakónépesség megélhetését a város fejlett ipara – az olajipar, a fa- és bútor, az élelmiszer-, az elektronikai-, és a gépipar –, valamint a kereskedelme biztosítja. A nemzetközi tendenciáknak megfelelõen az elmúlt idõszakban az ipar részesedése csökkent, a szolgáltatás és a kereskedelem aránya növekedett. A város foglalkoztatásában meghatározó súlyt képviselnek a fõként külföldi érdekeltségû multinacionális szervezetek, amelyek termék-elõállítását fejlett munkakultúra és termelékenység jellemzi. A helyi iparûzési adóbevétel növekedése a gazdasági válság hatására lelassult, és 2010-ben szinte alig volt mérhetõ a növekedés. A gazdasági teljesítményben betöltött fontos szerepük miatt különös figyelmet kell fordítani a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztésére és versenyképességének megõrzésére. Ez a szektor alkalmazza a munkaerõ jelentõs hányadát, fontos forrása a jövedelemtermelésnek, ezért alapvetõ fontosságú a kis- és középvállalkozások biztonságos mûködését elõsegítõ gazdasági környezet megteremtése, a vállalkozások tevékenységének ösztönzése. Városunk stratégiai célként fogalmazta meg a munkahelyteremtés támogatását. Ennek érdekében megalkotta a támogatásáról szóló helyi rendeletét, amelynek értelmében a pályázó vállalkozás minden létrehozott új munkahely után négyszáz-ezer forint, illetve ötszáz-ezer forint vissza nem térítendõ támogatást kap.

Adópolitika, hatósági árak

A helyi önkormányzatok forrásait az éves költségvetési törvényekben az államháztartás egyensúlyának javításával összefüggõ intézkedések fokozatosan csökkentették. Az önkormányzatok feladatai és forrásai közötti összhang hiánya minden évben újratermelõdött. Mind nagyobb mértékben kerül bevonásra a kötelezõ feladatok finanszírozásába a saját bevétel, amely a helyi adókapacitások egyre nagyobb mértékû kihasználását tette szükségessé. Az elmúlt évek adópolitikai célkitûzéseinek megvalósulása – a mozgástér behatároltsága és a központi adópolitikai döntések gyakori módosulása miatti bizonytalanság ellenére – jelentõs szerepet játszott a költségvetési egyensúly megõrzésében, javításában. Városunkban a vagyoni típusú helyi adók közül az építményadó, a kommunális jellegû adók közül az idegenforgalmi adó, illetve a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó iparûzési adó került bevezetésre. A helyi adók bevételi szerkezetében a domináns szerep az iparûzési adóé (80,7 %), az építményadó részaránya 9,5, míg a gépjármûadó arányszáma 9,1 százalék. Önkormányzatunk a többi önkormányzatot csaknem két évvel megelõzve, 2007. január 1-tõl mentesítette a mikro-vállalkozásokat az iparûzési adó megfizetése alól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozások közel hatvan százaléka nem fizetett iparûzési adót az elmúlt években. Az építményadó 2011. évi mértéke az üzleti célú építmények után 500 Ft/m2, a maximálisan alkalmazható mérték 2011-ben 1.581 forint lehetne. Az alkalmazott adómérték nem éri el a maximális érték harmadát sem.

B.E.