Izgalmas kérdés, a vulkanizmus és az éghajlatváltozás volt a HSMK-ban megrendezett Humánökológiai Szabadegyetem második elõadásának témája. Dr. Papp Zoltán, a gyõri Széchenyi István Egyetem Környezetvédelmi tanszékének oktatója két évtizedes vizsgálatának eredményét osztotta meg a fõképp fiatalokból álló hallgatóságával.

– Egyelõre úgy tûnik, a vulkánkitörések függetlenek az emberi tevékenységtõl – jegyezte meg elöljáróban. – Sajátos módon egy igen nagy atomrobbanás hasonló eseményeket gerjeszthet az éghajlatváltozás szempontjából, mint a vulkánkitörés. A továbbiakban arra az alapkérdésre adott választ, mennyiben igaz az az állítás, hogy egy nagyméretû vulkánkitörés akár az egész Földre gyakorolhat bizonyos éghajlatváltozásokat.

Az elmúlt kétszáz év vulkánkitörései közül azokat vizsgálta, amelyekhez meteorológiai, hõmérsékleti adatok álltak rendelkezésre. (Magyarországon 1780 óta mérik a hõmérsékletet).

– A vulkánkitörés során nagyon finom törmelék kerül a légkörbe, ami leárnyékolja a napsugárzást. Ezek a hatások azonban nem órákban mérhetõk. Az akár 40-80 kilométer magasságba feljutó törmelékfelhõ akár két év alatt hullik vissza a Föld felszínére. A jelenség tehát majdnem független attól, hogy hol, milyen távolságban következett be egy adott helyen a kitörés. Hogy milyen bizonyítékok szólhatnak amellett, hogy egy távoli vulkánkitörés légköri következményei Magyarországon is észrevehetõk voltak, vagy lesznek? Azokban az években, amikor a világ távoli részein nagy kitörések következtek be, akkor többek között itt a Kárpát-medencében is lényeges lehûlés történt. A vulkánkitörés csökkenti a napsugárzás intenzitását, idõtartamát, az átlaghõmérsékletet és csökkenti a kitörés utáni néhány év átlagos csapadékmennyiségét is.

– A vulkánkitörést követõ években nagy kiterjedésû földrajzi helyeken a kutatások szerint kevesebb esõ esik. Ennek oka az, hogy a felsõ légkörbe kerülõ porrészecskék nem engedik az esõcseppeket olyan naggyá összetapadni, hogy lehûljön, tehát nem hullik ki. A fák évgyûrûin az évgyûrûk vastagságából is választ lehet adni – folytatta Dr. Papp Zoltán. Ha kellõen sok a csapadék, akkor szélesebbek az évgyûrûk. Ha csökken az átlaghõmérséklet és a csapadék, a fák évgyûrûi keskenyebbek lesznek. Hogyha például sok a kénsav a vulkáni gázokban, az hosszabb ideig lebeg mint a porrészecskék. Ezért egy kisebb vulkánkitörésnek is lehet lényeges légkörtani hatása.

B.E.