Május 1-jén ünnepelte hatvan éves születésnapját a Halis István Városi Könyvtár. A jelenlegi épületet tíz éve, 2001. augusztus 20-án avatták fel.

A születésnapi megemlékezés résztvevõit elsõként Kardos Ferenc igazgatóhelyettes köszöntötte. Azért élhettek meg a 60 évet – hangsúlyozta -, mert a város minden lakója mindig is akarta, hogy legyen és mûködjön a könyvtára, és a város mindenkori vezetése megtett mindent azért, hogy ez így is legyen.
Köszöntõ beszédében Cseresnyés Péter polgármester kiemelte: mai gazdaságközpontú világunkban, amikor a hírek jó része a gazdaságról, a politikáról és a sztárvilágról szól, felüdülés a kultúra kicsiny templomaiba, könyvtárakba, közmûvelõdési intézményekbe belépni. Bár sokszor és sokan elsiratták a magyar kultúrát, jó tudni és jó látni, hogy többek között ezen mûhelyek munkájának köszönhetõen a magyar kultúra él és virul. Nagykanizsa városának fontosak ezek az intézmények. Az önkormányzat fenntartóként és mecénásként vesz rész életükben, biztosítva a mûködés, a fejlesztés, a fejlõdés lehetõségét. 

 „Bátran mondhatom – folytatta -, ezt nem kényszerbõl teszi, hanem azzal a meggyõzõdéssel, hogy jó ügyet szolgál, a magyar és a kanizsai kultúra ügyét szolgálja. Ezen a napon a város kulturális életének egyik zászlóshajóját ünnepeljük. Tisztelgünk a hatvan évvel ezelõtt alapítók, egykori és mai munkatársak elõtt, akik formálták, alakították és alakítják ma is ezt az intézményt. A születésnapon tisztelgünk a névadó Halis István emléke elõtt is, aki tanulmányai befejeztével szülõvárosa, Nagykanizsa szolgálatába állt, és szeretett városa mûvelõdési életének meghatározó alakja lett. Munkássága, életútja, aktivitása, közéleti szerepvállalása ma is példa. Azt hiszem, hogy álma egy élõ könyvtár volt. A könyvtár, mint szentély, mint egy ódon hangulatú templom igazán az én fejemben a másik könyvtárépületben volt meg, a régi Iparosházban, amely ugyan nem annak épült, de az akkori dolgozók a kultúra szentélyévé tették az akkori könyvtárat, és emlékszem azokra a könyvtárlátogatókra, akik ünnepi öltözetben jelentek meg minden nap az olvasóteremben. Azt hiszem Halis István talán ilyennek álmodta meg a könyvtárat akkor, amikor a megalapításán gondolkodott és dolgozott. A 60 éves évfordulón arra emlékszünk, hogy 1951. május 1-jén alapították Nagykanizsa nyilvános közkönyvtárát, de tudjuk jól, hogy már korábban, 1919 óta létezett a városban könyvtári gyûjtemény, tehát a könyvtár majdnem száz esztendõs Nagykanizsán. A múlt büszkeségre ad okot és a jelen is eredményes. A Halis István által megálmodott ház folyamatosan gyarapodik, bõvül a szolgáltatások köre, és az intézmény megértve a 21. század üzenetét, a digitális hozzáférésben is az országos élvonalhoz tartozik. Nem véletlenül érdemelte ki az Év Könyvtára címet, és a helyi közösség megbecsülését is jelzi számos díj. A legnagyobb elismerés persze az, hogy a kanizsai és a Kanizsa környéki emberek valóban használják, és ezzel teszik élõvé. Az elnevezés nemcsak a falakat, és az itt õrzött újságokat, könyveket jelenti, hanem azt a kapcsolatot is, amelyet olvasóival alakít ki.”
A polgármester köszöntõje után Mikulás Gábor információbróker szólt a könyvtárról, mint a magyar könyvtári rendszer egyik tagjáról. Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója a Zala megyei könyvtárak együttmûködésében mutatta be a kanizsait. Czupi Gyula igazgató a könyvtár elmúlt 60 évérõl beszélt. A születésnapi megemlékezés résztvevõi közül emléklapot kaptak azok az olvasók, akik intenzív használói a könyvtárnak.

B.E.