Februárban egyesült a Nagykanizsai Ifjúsági Fúvószenekar és a Nagykanizsai Olajbányász Fúvószenekar zenész-gárdája, így a május hetedikei koncerten már egy kibõvült együttes lép a vájt fülû közönség elé. Hogy miért volt szükség a fuzionálásra, arról Tatár Csaba karnagy számolt be lapunknak.

- Mind az ifjúsági, mind pedig az olajbányász fúvószenekar nagy múltra visszatekintõ együttesekként mûködtek. Mi volt az oka az egyesülésüknek?
- Ennek több oka is volt, elsõsorban az, hogy az Olajbányász Fúvószenekarban, utánpótlás hiányában viszonylag kevés ember zenélt, alaptagsága megközelítõleg tizenöt fõ volt, emiatt sokszor kellett kisegítõket hívniuk. Így a város által nyújtott támogatás a hangszerek vásárlásán kívül nagyrészt a kisegítõ zenészek kifizetésére ment el. Míg az Olajbányásznak nem volt elég utánpótlása, addig mi anyagi gondokkal küzdöttünk, ezért született meg a döntés az egyesülésrõl. Nagy öröm, hogy a hangszerükön régóta játszó idõsebb fúvósok és a fiatalok is így egyaránt megtarthatják értékes hobbijukat Az ifjúsági zenekar még 1994-ben alakult, akkor mintegy húsz fõvel mûködtünk, ez mára megközelítõleg hatvan fõre duzzadt. A múlt nyáron ért karrierje csúcsára a csapat, amikor harmadik lett az Országos Fúvószenekari Versenyen, és további szép eredményeket értünk el, a Pécsett megrendezett nemzetközi nagydíjon is, ahol egy arany és két bronz minõsítést szereztünk. Ez kemény megmérettetés volt, másfél héten keresztül, napi hat órát gyakoroltunk, úgyhogy elég nagy munkánk volt benne.
- Kik alkották-alkotják az ifjúsági zenekart?
- A zeneiskola növendékeibõl alakult meg a fúvószenekar 1994-ben. Késõbb, 1998 környékén jött össze egy elég jó kis csapat, akkor már külföldi szereplésünk is volt. Sok olyan közös programot szerveztünk, például nyári táborozásokat, amelyek összetartották a zenekart. Idõközben változásokon mentünk keresztül, egyre inkább felnõtt zenekarrá váltunk. Most például általános iskolások nem találhatóak tagjaink között, inkább tizenöt és huszonkét év közöttiek, többnyire fõiskolások alkotják a csapatot. Az Olajbányász zenekarból az egyesítést követõen zömében olyan hangszeren játszó tagok jöttek hozzánk, akikre szükség volt, így jelenleg teljes a zenekar. Egyedül a vadászkürt szólam hiányos, kizárólag erre a helyre kellett kisegítõ. Ritkának mondható hangszerek részvétele miatt - például oboa, fagott - kialakult egy olyan összeállítás, amit koncertfúvós zenekarnak hívnak. A koncertfúvós zenekar egyébként manapság meglehetõsen népszerû mûfaj, mert a könnyûzenétõl a komolyzenéig vagy a big band –ig, mindenféle hangzás megszólaltatható. Nehéz összehozni egy ilyen együttest, de szerencsére nekünk sikerült. Végre elmondhatjuk, hogy van Kanizsán egy olyan, hatvan fõs fúvószenekar, amely helyi emberekbõl áll össze, szólal meg és így nem kell más tollával ékeskednünk.
- Hol próbál most a Nagykanizsai Fúvószenekar?
- Ez a téma még mindig meglehetõsen problémás és megoldatlan. Az ifjúsági zenekar eddig a zeneiskola próbateremmé átalakított pincéjében gyakorolt, de egy ilyen nyirkos és zárt helyiségben hosszú távon nem lehet próbálni. A kották bepenészednek, a hangszerek tönkremennek és a hangzás sem az igazi. Az Olajbányász zenekar a HSMK Kamaratermében próbált, és az egyesülést követõen az volt a terv, hogy ott folytatjuk tevékenységünket, de aztán az épület hangszigetelési problémái miatt gyakran zavartunk péntek este. Jelenleg kényszerbõl visszaköltöztünk a zeneiskolába, de ez hosszútávon nem oldja meg a problémánkat. Már kaptunk ígértet a várostól a próbateremre, de hogy ez mikor fog valóra válni, azt egyelõre nem tudjuk.
- Mibõl tartják fenn magukat?
- Az Olajbányász zenekar már eddig is a várostól kapott támogatást. Ez az összeg az egyesítést követõen is megmarad – a létszám miatt állítólag némileg ki is egészül! Ha ehhez hozzájönnek a remélhetõ saját bevételeink, akkor mûködõképes maradhat a társaság. Az év során, legnagyobb bevételünk a szokásos Mikulás koncertbõl származik, hiszen ez a fellépés régóta nagyon sikeres.
- Sikerült összehangolódniuk a zenekari tagoknak?
- A csapat munkája ugyanolyan rendszer szerint folytatódik tovább, mint eddig. Az év eleji idõszak a volt olajbányász zenekarosok számára változást jelent, hiszen ez eddig pihenõ idõszakuk volt, de most már megkezdõdött a komoly munka, és ehhez muszáj gyakorolni. Az õ idõbeosztásukban azért nagyobb mértékben beleszól a család és a munka, de természetesen ugyanazok az elvárások vonatkoznak rájuk is, mint az ifjúsági zenekar tagjaira, akik a tanulás melletti szabadidejüket áldozzák a célért. Pénteken hattól kilencig próbálunk, ez egyelõre minden tagunknak megfelel.
- Mikor lesz az egyesült fúvószenekar elsõ koncertje és mit lehet tudni a mûsorról?
- Az elsõ fellépésünk május hetedikén, este hét órakor lesz a HSMK-ban. A mûsor nagy része a már említett nyári versenymûsorból áll össze, ugyanis azokat máshol nem játszottuk, – pláne nem együtt. Ezek nem könnyû darabok, fõleg ha azt vesszük, hogy jelenleg heti egy alkalommal, pénteken tudunk próbálni. A koncert három részre tagolódik, az elsõ részben a zenekari tagokból alakult rézfúvós ötös kezd. Utána a zeneiskola fúvószenekara fog fellépni, elõadásukban lesz három szám, és ezt követi a nagyzenekar mûsora, amit igyekeztünk minél sokszínûbben összeállítani. Egy ír darabbal kezdünk, ezután Lehár Víg özvegyének átiratát fogjuk prezentálni, majd a King Kong filmzenéjét adjuk elõ. Horváth László trombitás növendékem szólóját egy klasszikus induló váltja, majd egy sokúnk által kedvelt populárisabb mû következik. Ezek többségében nyolc-tíz perces zenekari mûvek, a záró szám pedig megint egy könnyed filmzene lesz, ami már egy big band-es hangzású elõadás. Reméljük sikerül minden oldalról megmutatni a fúvós zene és hangzás szépségét, ezáltal nagyobbítani Nagykanizsa zenekedvelõ közönségét!
Z.A.