Iskolánk rendezvénye, a Kõrösi Emléktúra hagyományt követ, hiszen évek óta 9. évfolyamosaink vetélkedõvel egybekötött túrával emlékeznek a tudós nyelvészre.

Kõrösi Csoma Sándor 1784. április 4-én született a háromszéki Kõrös faluban.
A nagyenyedi kollégiumba került, majd a közép- és fõiskola elvégzése után ott maradt tanárnak.A földrajz, a történelem – különösen az õstörténet érdekelte. Késõbb keleti nyelveket tanult.Diákkori álmának – felkeresni az Ázsiában maradt magyarokat – megvalósításába kezdett. A nehézségeket leküzdve gyalog jutott el Kis-Tibetbe, Ladakba. A zanglai lámakolostorban feldolgozta a lámaista irodalom nagy mûveit. Tanulmányokat írt, s közben lerakta a tibeti nyelvtan alapjait. Elkészítette az elsõ tibeti nyelvtant és tibeti-angol szótárat.
 

A Londoni Királyi Ázsiai Társaság, a Pesti Magyar Tudós Társaság fogadta tagjai közé.
Összeállította 16 európai és keleti nyelv szójegyzékét (köztük héber, pastu, arab, hindi, maráthi, bengáli).
A magyarok õshazájának keresése nem hagyta nyugodni. 1842-ben ismét, gyalog kelt útra Tibet, Lhásza felé. Útközben megbetegedett, és 1842. április 11-én Darjeelingben meghalt. Az Ázsiai Társaság temettette el a városban. Sírja ma is az Indiába látogató magyarok zarándok helye.
Gróf Széchenyi István így ír róla:
„Egy szegény, árva magyar,
Hazafiságtól lelkesítve,
Kõrösi Csoma Sándor
Bölcsõjét kereste a magyarnak
és végre összeroskadt
fáradalmai alatt.
Távol a hazától alussza örök álmát,
De él minden jobb magyarnak lelkében.”
Ezért az emberi nagyságért emelt neki a Dr. Mezõ Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola akkori KISZ szervezete, Gelencsér Gábor tanár úr kezdeményezésére, 1984-ben, születésének 200. évfordulóján emlékoszlopot, s nevezték a helyet a Csónakázótónál Kõrösi Csoma-emlékhelynek.
Az eredeti, mintegy három méter magas, székely népmûvészeti motívumokkal díszített kopjafát Csitkey István, zalakarosi fafaragó mûvész készítette.
A kopjafát –mely a Himalája felé, Darjeeling irányába nézett, ahol a tibeti nyelv világhírû magyar kutatójának síremléke magasodik – nemcsak a diákok, hanem a város valamennyi lakója magáénak vallhatta, vallhatja. Épp úgy, mint a kis facsemetét, mely Kõrösi Csoma szülõfalujából, Csomakõrösrõl jutott ide, s eresztett gyökeret a kanizsai földben. Mára e fa, hatalmassá cseperedett.
Hagyományaink ápolása fontos, ezért Kõrösi emlékét tovább szeretnénk õrizni.
A jelkép azonban az elmúlt években elkorhadt, balesetveszélyessé vált.
Ma ismét, az eredetivel teljesen azonos emlékoszlop elõtt tiszteleghettünk.
Tehettük ezt azért, mert támogatóink révén Csávás Csaba szobrász, az eredeti , 1984-ben állított, kopjafa alapján a Dr. Mezõ Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola megbízásából 2008-ban elkészítette a ma látható emlékoszlopot.
A támogatók nevét emléktábla õrzi a talapzaton.

Idei túránkon a Vöröskereszt ifjúsági referense is elkísérte az osztályokat azért, mert május 8- a Nemzetközi Vöröskereszt Napja, valamint ez az év az ÖNKÉNTESSÉG ÉVE és Õk a legnagyobb civil szervezet, mely önkéntes tevékenységet végez, így munkájukat is megismerhették a diákok.

A 9. évfolyamosok Kõrösi Emléktúrájának eredménye:
I. helyezett, 50 ponttal a 9.B osztály,
akik a plusz 1 kirándulási napot is kiérdemelték teljesítményükkel.
II. helyezett, 49 ponttal a 9.E osztály,
III. helyezett, 48 ponttal a 9.A osztály,
IV. - V. helyezett, 40 ponttal a 9.C, 9.D osztály, - számolt be Dávidovics Mária programszervezõ.