Különleges vendége volt a Kõrösi iskolának, a gyerekekhez a Kockásfülû nyúl egyik életre keltõje, Richly Zsolt rajzfilm-rendezõ látogatott el a minap.

Az Adaptációk címû kiállítást Babati Csaba vizuális nevelõtanár nyitotta meg, és mutatta be Richly Zsolt rajzfilm-rendezõt. A Kockásfülû nyúl huszonhat részes rajzfilmsorozatát még 1975-ben készítették a Pannónia Filmstúdióban, Richly Zsolt rendezõ, Marék Veronika forgatókönyvíró és Balázs Árpád zeneszerzõ együttes munkájaként. Az akkor óvodás gyermekekhez szóló, vidám „õrangyal” nyuszi mára valóságos kultusz-figurává változott, s nemegyszer köszön vissza bögréken és pólókon is.

A Kõrösi iskolában megtartott vetítésre a rajzfilm-rendezõ nem csak õt, hanem felnõtteknek szóló adaptációit is elhozta. Mint mondta, nagy öröm volt számára látni, hogy a nebulók nem csak a rajzfilmeket, hanem a felnõtteknek szóló produkciókat – így az Este a székelyeknél, a Hommage Vajda Lajos, valamint a Kõmûves Kelemen címû rövidfilmeket – nézték elkerekedett szemmel.
- A Kockásfülû nyúl mind a mai napig nagy népszerûségnek örvendõ rajzfilm. Hogyan született a bájos nyuszi alakja?
- Marék Veronika fejébõl pattant ki a történetek ötlete, Balázs Árpád komponálta hozzá a zenét, én pedig a látványvilágot teremtettem meg. Készült róla egy képes forgatókönyv, és ez alapján dolgoztunk a Pannónia Filmstúdióban. Számomra is meglepetés, hogy ilyen népszerû lett a rajzfilm, pedig manapság teljesen más irányt vett a rajzfilmgyártás.
- Hogyan indult el a rajzfilm tervezõ-rendezõ pályán?
- Talán akkor kezdõdött a rajzfilmek iránti érdeklõdésem, amikor a Soproni Városi Moziban láttam a Tom és Jerry-t, majd pedig egy fekete-fehér Disney-filmet. Annyira megtetszett, hogy még a Disney-nek is írtam, küldtek egy könyvet, amelyben a rajzfilmkészítés munkafolyamatát mutatták be. Ennek hatására felvételiztem a Magyar Iparmûvészeti Fõiskolára, ahol 1966-ban végeztem díszítõfestõ szakon.
- Jelenleg a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetemen is tanít.
- Így van, 1987 óta vagyok a MOME tanára. Hosszú idõn át a Pannónia Filmstúdióban dolgoztam, jelenleg pedig a Kecskeméti Stúdióban tevékenykedem. Folyamatosan dolgozom, terveim között szerepel hat állatmese elkészítése, amelyekbõl négy már elkészült, emellett dolgozom A kõszívû király címû, huszonöt perces filmen. Szeretnék egy tíz részes sorozatot is készíteni Luther Márton életérõl, amit akár hittanórákon is le lehetne vetíteni.
- Mi a véleménye a mai rajzfilmekrõl?
- A számítógép segítségével ma már szinte bármit meg lehet oldani, ezért úgy gondolom, hasznos eszköz a kezünkben. Sokat változtak a filmnézési szokások is, egyre kevesebbet járnak az emberek moziba. A stílusok is összemosódnak, például ha az Avatarra gondolunk, amely félig-meddig egy mese. Tapasztalható a tévémûsorok sokszínûsége, szakosodása, életkorok, nemek és szubkultúrák szerint tagolódnak az egyes csatornák. Sajnos a hazai rajzfilmekre is egyre inkább jellemzõ a nemzetköziség, egyre kevésbé, vagy csak foltokban lelhetõek fel bennük a nemzeti sajátosságok. – foglalta össze Richly Zsolt.
Z.A.