A Magyar Katolikus Egyház 2008-at a Biblia Évének nyilvánította. A cél: minél többekhez elvinni Isten igéjét.

– A kezdeményezés a Vatikánból indult, XVI. Benedek pápától, aki 2007. június 29-én a Szent Pál Bazilikában meghirdette a Szent Pál Esztendõt, hogy a katolikus hívekhez kicsit közelebb hozza a népek nagy apostolának alakját, munkáját, életútját – mondta kérdésünkre Vajda Gábor, a Jézus Szíve Plébánia hatodéves papnövendéke, aki római teológiai tanulmányait követõen érkezett városunkba.

– Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Katolikus Egyház, amelynek vezetõi úgy döntöttek, hogy a 2008-as esztendõt a Biblia Évének nyilvánítják. E felhívás az ökumenikus mozgalom körében is meghallgatásra talált, jelesül a magyarországi protestáns felekezetek is csatlakoztak a felhíváshoz. Így nem csak a katolikus egyház számára a Biblia Éve 2008, hanem a protestáns felekezetek részére is. Miért fontos ez? Azért, hogy a Biblia –amely része a mindennapjainknak, hiszen, hála a könyvnyomtatásnak, minden család polcán megtalálható- egy kicsit közelebb kerüljön az emberek mindennapi életéhez. A családokban elõforduló Biblia ugyanis más és más helyet foglal el. Van, ahol díszhelyen van, a családi könyvek között, másutt viszont egy poros polcon pihen, félig-meddig, vagy teljesen elfeledve. Minkét eset javításra érdemes, hiszen a cél az, hogy a Biblia lekerüljön a díszhelyrõl és az emberek kézbe vegyék, illetve, hogy végre elõ kerüljön a portörlõ, s egy kicsit megszabadítsuk a portól ezt a könyvet és ugyancsak kézbe vegyék. Odategyük arra az asztalra, amit mindennap használunk, azaz mindennapi könyvünkké váljék az Írás; nyissuk ki, olvasgassuk. Ebben próbál segíteni minket a Biblia Éve, plakátokkal, felhívásokkal, Biblia-órákkal.

– A hívõ embereket nem lesz nehéz megszólítani. De mi lesz a nem hívõkkel?

– A Biblia irodalmi szempontból értéket kell, kellene, hogy jelentsen. Különösen igaz ez napjaink Európájában, amely keresztény alapokon nyugszik. Az európai kultúrában hatalmas szerepet játszik a kereszténység, a Biblia, a bibliai hagyományok. Ha az ember bemegy egy múzeumba, elkerülhetetlenül keresztény jelképekkel találja szembe magát, melyeket a Biblia ismerete nélkül nem tud értelmezni. Éppen ezért talán a nem hívõ ember számára is fontos lehet a Biblia, ha másként nem, legalább ebbõl a kulturális szemszögbõl, hiszen az Írást mûvészeink és alkotóink is egyfajta biztos alapnak, tiszta forrásnak tekintették.

Horváth Attila