Göndör István tartott sajtótájékoztatót az Állami Számvevõszéket érintõ kérdésekrõl, valamint a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos törvénymódosításról.

- A Fidesz továbbra is hazug kampányának fogságában vergõdik. Még mindig úgy állítja be az ország jelenlegi helyzetét, mintha a gazdasági válság következményei a szocialista kormány hibái lennének, ezzel kapcsolatban továbbra is folytatódik a népi átverés show. Ha a tényeket nézzük, jelenleg az infláció magasabb a vártnál, a gazdasági növekedés kisebb a tervezettnél, a költségvetés pillanatok alatt összedõlhet, nem valósak a bevételek és a kiadások. Különbözõ megszorító csomagok készültek, ennek kapcsán megjegyezném, hogy Széll Kálmán szorít meg, nem pedig Orbán Viktor.

A jelenlegi foglalkoztatási adatokat összehasonlítanám a 2008 tavaszán tapasztaltakkal. Ekkor még a válság elõtt vagyunk, amikor is hárommillió nyolcszáznegyvennégy ezer embernek volt munkahelye. Ezzel szemben idén tavasszal hárommillió hétszázharmincháromezernek, tehát több mint száztíz ezerrel kevesebbnek van munkája. Az emberek megélhetési problémái még annál is súlyosabbak, mint korábban. Amíg 2008 tavaszán a munkanélküliségi ráta 8,6 százalék volt, most 10,6 százalék körül van. Ráadásul Magyarország a versenyképességi rangsorban a negyvenkettedikrõl a negyvenhetedik helyre csúszott vissza, röpke egy év alatt.
Azért is beszélek átverésrõl, mert a Fidesz kormány most már sportot ûz abból, hogy fontos törvényeket országgyûlési képviselõkkel nyújtat be, és ezt úgy kommunikálja, hogy dolgozik a kormánypárti frakció és a kormány. Folyamatosan megkerülik a jogalkotási törvényben kiírt kötelezettségeket, hiszen ezeket a törvényeket egyeztetni kellene a különbözõ érdekegyeztetõ fórumokkal. Miközben Lázár János arról beszél, hogy a törvénymódosítás csak a harmincezernyi rendvédelmi nyugdíjasra vonatkozik, ezzel szemben a hetvenedik szakaszra vonatkozó alkotmánymódosításuk szövegét úgy egészítik ki egy új bekezdéssel, hogy az általános öregségi nyugdíj korhatárt betöltött, nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelõ személyekre terjed ki. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál és nõknél is hatvankét év. Pontosan kiket is érinthet ez a rendszer? A rendvédelmi dolgozókat, rendõröket, tûzoltókat, a büntetés-végrehajtási intézményekben dolgozókat, de érintheti a korengedményes bányászokat, vasutasokat is. Összességében hatszázhetvenezer nyugdíjas és korhatár alatti rokkantnyugdíjas ellen indított a Fidesz egy meglehetõsen intenzív támadást, és ezeket a nyugdíjasokat próbája szembeállítani a többi nyugdíjassal és az aktív dolgozókkal. Korábban az MSZP is foglalkozott azzal, hogy miként lehetne állományban tartani a rendõröket, tûzoltókat, de akkor egy érdekegyeztetés kezdõdött arról, hogyan lehetne lépcsõzetesen meglépni ezt a döntést, nem pedig egyszerre és visszamenõleg. A jogbiztonságba való hitet rengetik meg az ehhez hasonló intézkedések. A Fidesz az Alkotmányban megteremti saját maga számára a lehetõséget, hogy ezt a rendszert átalakítsa valamiféle szociális rendszerré. Május tizenharmadikán iktatták a törvényjavaslatot, és ennek a vitáját hétfõn éjszaka egy és két óra között folytatta le az országgyûlés, ami nyilvánvalóan nem véletlen. A cél az, hogy még csak véletlenül se jusson el információ az emberekhez, hogy mi történik a Parlamentben.
A másik dolog, amivel szeretnék foglalkozni, az új törvény benyújtása az Állami Számvevõszékrõl, ami megerõsíti az ellenõrzõ szervezet jogkörét, nem csak a költségvetési fejezetekre és az önkormányzatokra, hanem minden gazdálkodó szervezetre, aki valamilyen csatornán akár egyetlen forint állami pénzhez jut. A törvény szerint nem csak az állami pénz felhasználását, hanem a cég egész mûködésének hatékonyságát is felülvizsgálhatja az ÁSZ. Az ellenõrzött semmilyen jogkörrel nem rendelkezik az ÁSZ megállapításával szemben, nem fordulhat sehova, esetleg észrevételt tehet a jelentésre. Amennyiben az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy az ellenõrzött nem kellõ intenzitással vett részt az ellenõrzési folyamatban, vele szemben három évig terjedõ börtönbüntetés szabható ki. Ráadásul az ÁSZ elnöke a bázisévi, nemzeti havi bruttó átlagkereset kilencszeresét kapja, ami már most is meghaladja az 1,8 millió forintot havonta. Amennyiben az elnök beosztása megszûnik, úgy hat havi illetményre jogosult, egyébként végkielégítés nem jár neki. Újból levonható a következtetés, miszerint a Fidesz által felállított szabályok csak az állampolgárokra vonatkoznak, saját magukra nem.