2011-ben több jeles Bárdos vonatkozású évfordulóról emlékezhetünk meg. 25 évvel ezelõtt, 1986-ban halt meg Bárdos Lajos zeneszerzõ, a magyar kórusmozgalom egyik kiemelkedõ vezetõje, a Zeneakadémia egyedülállóan sokoldalú tanára, karnagy. Testvére Deák Bárdos György, aki szintén sok mûvével gazdagította a kórusirodalmat, és kiváló zenepedagógus volt, húsz éve távozott el közülünk. A 11 gyermeket felnevelõ Bárdos Lajos egyetlen hivatásos zenész fia Daróci Bárdos Tamás zeneszerzõ, karmester idén ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Az õ tiszteletükre tartott ünnepi hangversenyt a helyi Batthyány Lajos Gimnázium Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskara Nagykanizsán 2011. április 15-én az iskolához közeli Felsõtemplomban, a Jézus Szíve Plébániatemplomban. 

 A nagy múltú – eredetileg piarista alapítású – gimnázium igazgatója Balogh László kedves gondolatokkal köszöntötte a szépszámú közönséget és az este díszvendégét, az ünnepelt Daróci Bárdos Tamást. Mint mondta, az iskola „korona ékszere” a Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskar, amely számos hazai és nemzetközi szereplésen túl kórusvetélkedõk gyõztese és kiváló helyezettje. Sõt, két évvel ezelõtt Zalai Príma Díjban is részesült, ezzel is tovább növelve a Batthyány Lajos Gimnázium elismert hírnevét és vezetõ karnagyuk, Cseke József érdemeit.
Daróci Bárdos Tamás és édesapja, Bárdos Lajos szoros kapcsolatokat ápoltak – ápolnak Kanizsával, ennek bizonyítékai a városhoz kötõdõ tárgyú kórusmûvek és a Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskarnak írt alkotások. Olyanok mint Bárdos Lajos „Thúry György kapitány” címû kórusmûve vagy Daróci Bárdos Tamás „Zalai vígasság” és „Arany dalok” címû alkotásai. Az ünnepi estén volt e két utóbbi mû õsbemutatója is.
A gondosan szerkesztett gazdag program elsõ felében egyházi mûvek szerepeltek, a szünet után jórészt vidám világi mûveket hallhattunk. A Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskar énekeseinek körét Cseke József karnagy másik kórusának, az Újudvari Bárdos Lajos Kamarakórus dalosai bõvítették. Az iskolai kórus tagjai mindent megtettek azért, hogy megfeleljenek igazgatójuk elismerõ, büszke bemutató szavainak.
A hangverseny során az egyes zenei tömbök között röviden megismerkedhettünk a zeneszerzõk életével, munkásságával.
Az 1899-ben született Bárdos Lajos eredetileg mérnöknek készült, majd egy év után felvételt nyert a Zeneakadémiára. Itt kezdetben Siklós Albert, késõbb Kodály Zoltán volt tanára. Annak a híres tizenhárom fõs osztálynak az egyik tagja, amely 1925-ben vizsgakoncertjével felforgatta a hazai zenei közvéleményt. Gimnáziumi énektanári munkája mellett elvállalta a városmajori templom Cecília Kórusának vezetését, amelybõl nemzetközileg is elismert együttest formált. 28 éves, amikor Harmat Arthur meghívja a Zeneakadémia egyházkarnagy-képzõ tanszakára. Az idõk folyamán számos tantárgyat tanított, a legtöbbnek a tananyagát is maga dolgozta ki. 1929-tõl a Palestrina Kórussal fõleg oratóriumokat mutatott be. 1941-ben a Palestrina és a Cecília Kórusok egyesítésével meglapította a Budapesti Kórust. 1942 és 1962 között a Mátyás templom ének- és zenekarának karnagya.
Életmûve egyedülállóan gazdag. 1931-ben megalapította Kertész Gyulával a Magyar Kórus Kiadóvállalatot, amely húsz éves mûködése alatt (amíg az állam be nem tiltotta) körülbelül 2000 zenemûvet adott ki, és öt folyóiratot szerkesztett. A cserkészmozgalomból indítva elterjesztette a városi ifjúság körében a népdaléneklést (101 magyar népdal). 800-nál is több mûvet írt, köztük népdalfeldolgozásokat, motettákat, költõk verseire írt kórusmûveket, miséket és hangszeres mûveket is. Zenetudósként tanulmányok, szakkönyvek elismert szerzõje. Sokat kutatta Liszt, Bartók és Kodály munkásságát.
Bárdos Lajos 1986-ban, 25 évvel ezelõtt távozott az élõk sorából.
A Lénárddarócról származó Bárdos család másik zeneszerzõ, zenepedagógus és karmester tagja Bárdos Lajos öccse, György volt. Megkülönböztetésül használta a Deák Bárdos György nevet, ami a lénárddaróci Bárdosok esetében teljesen megszokott volt, hiszen a település legtöbb családját Bárdosnak hívták. A tanult ág tagjai elõneveként szerepelt a Deák megkülönböztetés.
A több hangszeren játszó, szépen éneklõ Bárdos György a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán orgona (Zalánffy Aladár), zeneszerzés (Siklós Albert) és énektanári szakot végzett (1923–29), majd a tanítói oklevelet is megszerezte. Szerteágazó életútja során volt énektanár minden iskolatípusban (élete második felében a professzorságig eljutva), templomi karnagy, iskolai és egyéb kórusok vezetõje, orgonista, szólambetanító, zenei szakíró, de mindenekelõtt zeneszerzõ.
Elsõ hivatalos munkahelye a Verbõczy Gimnázium volt, itt négy évig tanított óraadóként, 130 tagú kórust szervezett, mellyel a rendszeres rádiószereplésekig eljutott. Közben, 1946-ban, egyik leghõbb vágya teljesülhetett: négy éven át a Zeneakadémia tanára lehetett. Persze, az 50-es évek „átszervezései” miatt a „rovott múltúakat” (egyházi tevékenység) eltávolították. Ezután két év általános iskola következett, majd meghívást kapott az Erkel Ferenc Zenemûvészeti Szakiskola és Zenei Gimnáziumba. Itt a középiskolai tárgyak mellett a fõiskolai rangú karvezetõ szakon tanszakvezetõ, emellett szakfelügyelõ is lett. Õ volt az azóta is népszerû országos szolfézsversenyek egyik szülõatyja. 1966–73-ig, majd nyugdíjasként 1980-ig a közben megalakult tanárképzõn sokkal nyugodtabb éveket tölthetett el, közkedvelt, megbecsült professzor volt.
Az írás végigkísérte szintén egész pályafutásán, a rövid szakcikkektõl a hosszú tanulmányokig (közel kétszáz!). 1950 júniusáig volt a jezsuita templom Jézus Szíve énekkara karnagya, közben 1947-tõl 1952-ig folyamatosan, 1957-ig alkalomszerûen vezette a Krisztina templom kórusát is.
Mûvei nagy része kéziratos, néhányat magánkiadásban jelentetett meg. Fõleg vokális mûveket írt, ezen belül is a négyszólamú vegyeskar az uralkodó, emellett néhány gyermekkari és férfikari mûve is van. Írt 70 kantátát, 10 misét, kórus-szviteket, motettákat, madrigálokat, népének-feldolgozásokat, dalokat, orgonamûveket.
Az este díszvendége – akinek két mûve is õsbemutatóként hangzott el – az Erkel díjjal kitüntetett Daróci Bárdos Tamás volt. Az 1931-ben született zeneszerzõ, karnagy, zenetanár idén ünnepli 80-adik születésnapját. A zenei gimnáziumban érettségizett komponista zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte, tanára Zsámboki Miklós és Friss Antal. A Zeneakadémián a zeneszerzést Szervánszky Endre növendékeként tanulta, 1958-ban kitüntetéssel diplomázott. Ezután néhány évig szolfézstanárként dolgozott, tanári munkája mellett néptánc együttesek számára írt feldolgozásokat, táncjátékokat. Késõbb 1970-ig a Duna Mûvészegyüttes karmestereként és zenei vezetõjeként tevékenykedett. 1971 és 1990 között a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetõ karmestere. Az együttessel bejárta a világot Európa országain át az Egyesült Államokig és Japánig. Mûveinek választéka igen gazdag, a népzenei feldolgozásoktól a táncdrámákon át misékbõl, motettákból, oratóriumokból, filmzenékbõl (köztük a Ludas Matyi, a Szaffi zenéje), színházi zenékbõl (Koldus és királyfi, Távolban egy fehér vitorla) áll. 1990-tõl napjainkig a Weiner Leo Zenemûvészeti Szakközépiskola Apáczai Csere János díjas zeneelmélet, zeneirodalom és népzene tanára. A mindig víg kedélyû tanító-zeneszerzõ más fórumokon angol nyelvû elõadásaival a külföldi hallgatósággal is megszeretteti a magyar alkotók – Liszt, Kodály, Bartók – zenei világát, mûveit.
A program elején Bárdos Lajos Missa Prima miséjének Kyrie és Gloria tételét hallhattuk, ezt Deák Bárdos György kevésbé ismert „O Mária” címû mûve követte. A mûsor elsõ felében hangzott el Deák Bárdos György itthon és a világ számos pontján jól ismert és kedvelt mûve, az „Eli! Eli!”. A húsvétra készülés hangulatában e mû mûsorra tûzése különösen idõszerûnek tûnt. Még a szünet elõtt hangzott el Daróci Bárdos Tamás mindig aktuális mondanivalójú mûve „A szeretet himnusza”, melynek dallamvilága tökéletesen illeszkedik az elhangzó gondolatok örökérvényû üzenetéhez.
A program második felében felváltva következtek Bárdos Lajos és zeneszerzõ fia mûvei. A Széles a Duna és a Dana-dana mindig felvillanyozzák a hallgatókat. Így volt ez most is, az egyre feloldódottabban éneklõ kórustagok híven valósították meg Cseke karnagy úr zenei elképzeléseit.
Daróci Bárdos Tamás két õsbemutatóját lelkes tapssal fogadta a nagyszámú hallgatóság. Külön is értékelték, hogy a közelmúltban történt kellemetlen balesetébõl gyógyuló zeneszerzõ személyes jelenlétével is megtisztelte az eseményt. A két bemutatott mûre vonatkozóan a szerzõ elmondta, hogy a „Zalai vígasság” megírásához a Zala-vidékhez kialakult kötõdése vezette. Évekkel korábban egyszer felkérték, írjon zenét, népdalfeldolgozásokat egy vonatkozó televíziós program számára. Ennek a felkérésnek kapcsán kezdte alaposabban tanulmányozni a zalai népdalkincset. Így került egyre közelebb Zalához, és elõször egy zalaegerszegi gimnázium kórusához, akik ihletett módon közvetítették mûvét.
Idõközben megismerte Cseke József nagykanizsai munkásságát, és egyre inkább értékelte az elhivatott karnagy és kórusa avatott elõadásait. A rendszeresen tartott keszthelyi Helikon Ünnepségeken szereplõ kórus és karnagya értékes munkáját látva döntött úgy, hogy a „Zalai vígasságot” nekik ajánlja.
Az „Arany dalokkal” kapcsolatban az elõadással elégedett szerzõtõl megtudtuk, hogy Arany János maga is némileg képzett zenész volt, aki kedvelt nép- és mûdalait egy kötetben gyûjtötte össze. Ez a gyûjteménye késõbb Kodály Zoltán számára is ismertté vált, aki maga szorgalmazta a gyûjtemény nyomtatott megjelentetését. Daróci Bárdos Tamás – aki maga is õrzi e kiadvány egy példányát – ezt tanulmányozva válogatott és keresett szerinte könnyen énekelhetõ, de kevésbé ismert és ezért egyáltalán nem elcsépelt dallamokat. A mû bemutatása után a közönség hosszan éltette az alkotót. Az énekeseken látszott, hogy számukra is felejthetetlen élményt és kitüntetést jelent, hogy a bemutatóra az ünnepelt szerzõ jelenlétében kerülhetett sor. Mint megtudtuk, a szerzõ még további mûvet is tartogat a nagykanizsai kórus számára. Reméljük, a következõ Helikon Ünnepségeken újabb Daróci Bárdos mû bemutatójának örülhetünk.
Említést érdemel, hogy 2011. május 14-én a budai szent Margit Gimnáziumban a Bárdos Lajos Társaság szervezésében ismét szerepelt a Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskar nagykanizsai mûsoruk kissé rövidített változatával. Az impozáns gimnáziumi épület dísztermében telt ház elõtt tartott hangversenyen szintén a három neves Bárdos zeneszerzõre emlékeztek. Ez az este is Bárdos ünnep volt, ez alkalommal Budapesten.

dr. Brückner Huba