A Holocaust hatvanhetedik évfordulójára emlékezett a nagykanizsai Zsidó Hitközség a Fõ úti székházban, valamint kamara-kiállítás nyílt Lõw Lipót egykori rabbi és prédikátor születésének kétszázadik évfordulójának alkalmából.

A zsinagóga felújítási munkálatai miatt idén a Fõ úti székházban emlékeztek a Nagykanizsáról és környékérõl haláltáborokba hurcolt zsidókról. Dr. Székely István, a Zsidó Hitközség elnökének köszöntõ szavai után Verõ Tamás rabbi szólt a kiállításról. Lõw Lipót kétszáz éve született cseh és lengyel szülõk gyermekeként, késõbb hazánkban is folytatott keresztény teológiai, nyelvészei és esztétikai tanulmányokat. Többek között arról ismert, hogy prédikációit magyarul tartotta, az akkori hittársak nem kis felháborodására, elsõ, nyomtatásban megjelent magyar prédikációja pedig 1845-ben látott napvilágot.

Verõ Tamás szólt arról is, hogy mi történt a zsidókkal a második világháború alatt, és elmondta, Nagykanizsáról az elsõ, Auschwitzba induló marhavagonok 1944. április 28-án indultak. Kiemelte, a hatvanhét évvel ezelõtti rettenetet nem lehet elfelejteni, pont ezért az emlékezés és emlékeztetés a legfontosabb feladata a jelennek. Biczó Tamás kántor közremûködésével a megjelentek közösen imádkoztak, majd elhelyezték az emlékezés köveit a zsinagóga elõtti emlékmûnél, késõbb pedig a zsidó temetõbe látogattak.
Z.A.