A nyári idõszakban sokan indulnak külföldre nyaralni. Nem árt azonban tudni a határátlépéssel, illetve a szükséges okmányokkal kapcsolatos szabályokat. Az a legfontosabb, hogy az utazás kezdete elõtt gyõzõdjünk meg az úti okmányok érvényességérõl. Ha az úti okmány (valamint a jogosítvány, forgalmi engedély) nem érvényes, akkor nem mehetünk külföldre. Az, hogy csatlakoztunk a Schengeni Egyezményhez, nem azt jelenti, hogy úti okmány nélkül léphetjük át a schengeni tagországok határát. Útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal mindenféleképpen rendelkezni kell.

 Milyen úti okmánnyal lehet külföldre menni? Melyik személyi igazolvány jó a határátlépéshez? A régi, keményfedeles? Az újabb, a puhafedeles? A kártya formájú? Az ideiglenes?

A külföldre utazáshoz szükséges okmányokat Magyarországon törvény határozza meg. A törvény (1998 évi. XII. Tv. a külföldre utazásról 1.§. (3). bek.) alapján a külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát az Európai Gazdasági Térségrõl szóló egyezményben részes tagállam területére történõ beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során, valamint ha azt nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi.

Tehát az az okmány, amely jó a határátlépéshez -az útlevél és -a személyi igazolvány (régi és új típusú egyaránt; puha fedeles, kemény fedeles, a kártya formátumú és még az ideiglenes is Horvátországba).

Ebbõl következik, hogy más okmányt - például az új típusú jogosítványt, diákigazolványt, születési anyakönyvi kivonatot, stb. - nem lehet felhasználni a határátlépéshez. Tehát ha otthon maradt az útlevél vagy a személyi igazolvány, sajnos más választás nincs, vissza kell menni érte. Ilyenkor ne a rendõrt szidjuk, hiszen ez nem rajta múlik, mérlegelés nélkül tartania kell magát a szabályokhoz.
Az 1998. évi XII. törvény 2009-ben életbe lépõ módosítása lehetõvé tette a 14 éven aluli gyerekek személyi igazolvánnyal történõ ellátását, ebbõl adódóan ezen személyek a személyi igazolványuk felmutatásával átléphetik a schengeni tagállamok külsõ határát ( pl. Horvátország irányába).

Az útlevéllel mindenhova utazhatunk – természetesen, ha vízumra van szükség egy országba, akkor azt meg kell szerezni -, a személyi igazolvánnyal az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) utazhatunk, illetve nemzetközi szerzõdések alapján a felsorolt tagállamokon kívül Horvátországba, Svájcba és Szerbiába.

Kiskorú gyermekem kísérõvel vagy egyedül megy nyaralni. Milyen engedélyek szükségesek ehhez, kell-e egyáltalán ilyen engedély?

A gyermek útlevele, vagy személyi igazolványa birtokában, a magyar szabályok szerint önállóan is átlépheti a határt. Ajánlatos azonban, hogy a kiskorú vagy a vele utazó személy vigye magával a szülõk - magyarul és a meglátogatni szándékozott ország, illetve a tranzitország nyelvén megfogalmazott, vagy ezekre lefordított -nyilatkozatát arról, hogy a kiskorú külföldre utazásához hozzájárulnak.
A nyilatkozat tartalmazza a kiskorú, a kísérõ és a szülõ(k) adatait, a kiskorú úti okmányának számát, a külföldi tartózkodás célját, helyét, a meglátogatni kívánt személy vagy intézmény adatait, elérhetõségét. A külföldi rendõrizeti szervek különösen akkor vizsgálhatják a hozzájárulás meglétét, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a gyermek jogellenes külföldre vitelérõl, gyermekkereskedelemrõl, vagy a kiskorú érdekeinek másfajta veszélyeztetésérõl van szó. E szabályok államonként eltérõek lehetnek, ezért javasolt az elõzetes tájékozódás, amely az adott állam külképviseletén megtehetõ.

Hogyan kell egyáltalán átlépni a határt? Hogyan kell felkészülnöm erre? Van külön rendje a határátkelõhelyeknek?

A Szlovákiával, Ausztriával és Szlovéniával közös határ mindenhol és bármikor átléphetõ, viszont a schengeni külsõ államhatárt (Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország) csak bizonyos helyen szabad átlépni. Ez a határátkelõhely.
Ez a forgalom típusától függõen lehet közúti, vízi, légi, vasúti, mûködhet éjjel-nappal vagy csak bizonyos idõszakokban, csak gyalog lehet átkelni rajta, vagy gyalog tilos átkelni; szóval nagyon sokféle határátkelõhely van. Itt történik a határforgalomban a személyek, a jármûvek, az okmányok és szállítmányok ellenõrzése és az államhatáron való átléptetése. De a szabály mindenhol ugyanaz: csak itt lehet átlépni az országhatárt, mert aki nem ezt teszi, az bizony szabálysértést követ el, ami büntetendõ.
A közúti határátkelõhely megközelítése általában nem okoz gondot. Ebben segít még a besorolás elõtt egy rendõr, aki nemcsak azért integet, mert barátságosan búcsúzkodik, hanem mert jelzi, hogy melyik sávba kell beállni. Érdemes megfogadni a "tanácsát".

Tehát, mivel az EU állampolgárai vagyunk, mi beállhatunk az EU, EEA, ALL PASSPORT jelzésû sávokba is. Ezt a jelzést a határátkelõhelyen a forgalmi sávok feletti tetõn találhatjuk, de minden határátkelõhelyen vannak elõjelzõ táblák, amelyek segítenek a megfelelõ besorolásban. Amennyiben a gépjármûben nem EU tagállam polgára is utazik, akkor csak a nem EU-s sávot használhatjuk, mert a rendõr visszaküld bennünket, általában, a sor végére.

Mit vihetek magammal külföldre, mit hozhatok haza?

Erre a kérdésre a választ a célországok nagykövetségei ismerik, ezért ilyen ügyekben tõlük kérjen felvilágosítást.

Nekem is vannak kötelességeim a határátlépésnél?

Nem is kevés. Ezeket jó tudni, hiszen a határátlépésnek is vannak szabályai. Ezek a szabályok nem saját magukért vannak, hanem azért, hogy segítségükkel gyorsabban, kulturáltabban tudják a rendõrök lebonyolítani az úti okmányok ellenõrzését. A határátkelõhelyen a személyek, jármûvek és szállítmányok ellenõrzése és átléptetése a határátkelõhelyre való érkezés sorrendjében történik. Az utas köteles úti okmányát, valamint egyéb okmányokat a határforgalom ellenõrzését végzõ rendõr részére ellenõrzésre átadni.
A határforgalom-ellenõrzés során, a jármûvek és a szállítmányok átvizsgálásakor a jármû vezetõje a rendõr felhívására köteles a jármû utas-, motor-, csomag- és rakterét kinyitni, az ott található tárgyakat ki-és berakodni, a csomagot felnyitni.
A határátkelõhelyen az általános szabályokon kívül egy sor speciális szabályt is be kell tartani. A KRESZ ugyanúgy érvényes itt is, és megszegéséért a rendõr bizony-bizony büntet. Nem azért, mert szeret büntetni, hanem mert jogszabály szerint köteles a határátkelõhely rendjét betartatni.
A határátkelõhelyet a személy-, áru- és jármûellenõrzést követõen lehet csak elhagyni.

Van egy-két imádnivaló háziállatom, kivihetem-e õket külföldre magammal?

Persze. Semmi gond. Kis kedvenceit könnyen kiviheti magával. Az Európai Unió elõírásai szerint a kutyának, macskának, a vadászgörénynek kisállatútlevélre van szüksége. Tehát amennyiben az utas az említett házi kedvencekkel kívánja átlépni a határt, ún. állatútlevéllel (pet passport) köteles rendelkezni. Mindezek miatt az utazás elõtt mindenképpen javasolt megkeresni a lakóhely szerint illetékes állatorvost. Unión kívüli országba utazáskor érdeklõdjön az adott ország külképviseletén.

Kölcsönbe kapott gépjármûvel mennék külföldre. Milyen papírok, okmányok kellenek?

A nem saját tulajdonú gépjármû külföldre vitelérõl jogszabály rendelkezik. (35/2000 (XI.30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 72. §.). Magyarra lefordítva: harmadik (nem uniós) országba nem saját tulajdonú gépjármûvet csak a tulajdonos vagy az üzembentartó írásos engedélyével lehet kivinni. Ezt az írásos engedélyt közokiratba, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni (ez nem jelent mást, mint hogy két tanú egyetemlegesen igazolja ennek hiteleségét).

Mit kell tartalmaznia az írásos hozzájárulásnak?

-A jármû használójának nevét,
-úti okmányának számát,
-a jármû rendszámát,
-alvázszámát,
-a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását,
-gazdasági társaság esetén annak cégszerû aláírását,
-azt az idõtartamot, amely alatt az országot a jármûvel elhagyhatja.

Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármû esetén ezt a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerzõdés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a jármûvel az ország területét jogosult elhagyni. A szerzõdést a határátlépés ellenõrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendõrnek. Ha nem állapítható meg a szerzõdésbõl a hozzájárulás ténye, akkor bizony meg kell keresni azt, akitõl lízingelték a gépjármûvet, hogy engedélyezze annak külföldre vitelét.

Szükséges még valami más papír is?

Természetesen. De nem kell kétségbe esni, felesleges külön utánfutót venni a papíroknak. A határátlépéshez sem szükséges más okmány, mint a belföldön való autózáshoz. Ahogy a szerv mondja: "Jónapot kívánok! Gépjármû-ellenõrzés. Jogosítványt, forgalmit, zöld kártyát, kötelezõ biztosítást kérem ellenõrzésre." Itt sincs másképp. Némely ország megköveteli, hogy a belépõk nemzetközi jogosítvánnyal rendelkezzenek. Ezt a célország magyarországi nagykövetségén kell megérdeklõdni. A nemzetközi vezetõi engedélyt az illetékes okmányirodában lehet kérelmezni. A magyar jogosítvány ugyanúgy elfogadott az unió területén, mint a környezõ országokban. Van olyan ország, ahová csak nemzetközi kötelezõ felelõsségbiztosítással léphetünk be (pl. Ukrajna). Ennek szükségességét célszerû megérdeklõdni az adott ország nagykövetségén.

Szeretnék olyan vízi túrára menni, amely határvízen lesz.

Akkor azt bizony be kell jelenteni a Rendõrségnek - mégpedig a határvízen történõ közlekedés megkezdése elõtt legalább - 30 nappal a területileg illetékes rendõr-fõkapitányságon.

A kérelem tartalmazza:
-a kérelmezõ személyi adatait, illetve ha a kérelmezõ szervezet, ennek a megnevezését, székhelyének és telephelyének címét;
-a résztvevõk számát;
-a közlekedés megkezdésének, valamint várható befejezésének idõpontját;
-a vízi jármû típusát és számát;
-a határvízen való közlekedés útvonalát;
-a tervezett kikötési helyek felsorolását.

A vámosok és a szomszédos állam illetékes szerveinek hozzájárulását a rendõr-fõkapitányság szerzi be.

Mit tegyek, ha külföldön bajba kerülök?

- Az adott ország jogszabályait be kell tartani! Így nem kerülhet konfrontációba a hatóságokkal!
-Úti okmányát, pénzét tartsa lehetõleg külön-külön, esetleg nyakba akasztva.
- Ismeretlentõl ne fogadjon el csomagot, lehet hogy kábítószer van benne.
- Útlevelét, okmányait ne adja zálogba, letétbe.
- Indulás elõtt jegyezze fel az adott országbeli magyar külképviselet címét, telefonszámát.
- Ha baj történik, azonnal tegyen feljelentést a külföldi rendõrségen, és ha ellopták úti okmányát, jelentse be a magyar külképviseleten.

Ha egyes országok szabályai részletesebben érdeklik, keresse meg a Külügyminisztérium (http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/) honlapját.

Zalai vonatkozása miatt két fontos információ a fenti linkrõl a Horvátországba utazóknak.

• Továbbra is érvényben van a magyar-horvát közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenõrzésének módosításáról szóló kormányközi megállapodást, amely szerint június 1. és augusztus 31. között a Budapest-Fiume autópálya Letenye - Goricsán-i átkelõjén a személygépkocsival érkezõ utasforgalom számára a 2008 októberétõl átadott autópálya-átkelõ mellett lehetõség nyílik az ún. régi átkelõn is a határátlépésre. Autóbuszok ezen idõszakban is csak az autópálya-, míg tehergépkocsik csak a régi határátkelõt vehetik igénybe.

• Változott 2009. május 21-tõl a Horvátországba behozható élelmiszerekrõl szóló szabályozás, amely szerint a turistaforgalomban légmentesen zárt élelmiszerkészítmények 10 kg-os súlyhatárig személyi poggyászként behozhatók. A 2010. január 01-én hatályba lépett Vámmentesség Megvalósításának Feltételeirõl és Eljárásairól szóló Rendelet alapján a vámmentes keret személyenként 1000 kuna.
A további részletekrõl a fent említett külügyminisztériumi honlapról kaphatnak információt.

Zala Megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnmegelõzési Osztálya