Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-tõl január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük. Nemzeti imánk, a Himnusz születése napján a nagykanizsai közmûvelõdési és közgyûjteményi intézmények együtt emlékeztek.

Az ünnepségsorozat délelõtt 10 órakor a Halis István Városi Könyvtár szolgáltatásait bemutató kiállítással kezdõdött, amelyet Czupi Gyula intézményigazgató nyitott meg. Délután 16 órakor a Múzeumi Esték sorozat keretében Nagykanizsa szellemi kisugárzó hatása a 19. század végén címmel tartott érdekfeszítõ elõadást Dr. Németh József irodalomtörténész, nyugalmazott múzeumigazgató a Thúry György Múzeumban.

Elõadását látszólag egy kitérõvel kezdte, felvázolta, mi is történt abban az idõben a világban, az országban, a városunkban, amikor csekei magányában Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. – Városunknak 6789 lakosa volt. Ekkor, de még a század második felében is poli-kulturális, többkultúrájú településnek számított. A kultúrában az igazi kitörés a 19. század utolsó harmadában következett be. Kifejlõdött az infrastruktúra, az utcahálózat, az akkori méretekkel mérve egy nagyon jelentõs, harmonikus városfejlõdés bontakozott ki. Több mint tíz évvel elõzte meg Kanizsa a megyeszékhelyet a villany- és a telefon-bevezetéssel, de nemcsak Zalaegerszeget, hanem más hasonló nagyságrendû városokat is. Jelentõs volt a gimnáziuma, hiszen a legközelebbi Zágrábban, Keszthelyen valamint Szombathelyen mûködött. Zalaegerszegnek nem volt akkor gimnáziuma.
 
A rendezvénysorozat 18 órakor a kanizsai képzõ és iparmûvészek tárlatának megnyitójával folytatódott a HSMK galériájában, ahol február 15-éig láthatók Ambrus Márta, Horváth Györgyi, Járási Ildikó, Kassainé Szarjas Gertrúd, Kustár Zsuzsa, R. Fürtös Ilona, Csávás Csaba, Ferkovics József, Kotnyek István, Melega István, Ludvig Zoltán, Rétfalvi Sándor, Stamler Lajos és Orosz Gergely alkotásai. Elsõ alkalommal vett részt a közös tárlaton Röszler Mária, Kovács Lilian, Burkus József és Ludvig Dániel. Sajnos az elmúlt évben két mûvész távozott közülük: Borszéki Ildikó és Farkas Zsuzsa (Róla emlékezõ írásunk a lap 2. oldalán olvasható.) A kiállítást az õ emléküknek is ajánlották a szervezõk.

Megnyitó szavaiban Lehota M. János esztéta kiemelte:
– A mûvészet válságban van. Ezt az állítását tartja, csakhogy – tette hozzá –, amióta a mûvészet létezik, válságban van. A mûvészet, a válság maga. A mûvészet az a válság, amely a nagybetûs igazság nevében szóló hatalommal szemben a sokrétûséget, a sokszólamúságot felvállalja, kiáll mellette, megfogalmazza és gerincesen a saját nevével fémjelzi.

Marton István polgármester pohárköszöntõje után Nagykanizsa Város Vegyeskara adott ünnepi mûsort Hajdú Sándor karnagy vezényletével. Közremûködtek a Hevesi Sándor Versmondó Kör tagjai. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett ünnepi mûsort Marton István polgármester nyitotta meg:
– Január 22-ét, Himnuszunk születésnapját legújabb kori történelmünk avatta a Magyar Kultúra Napjává, amikor középpontba került legfontosabb nemzeti kincsünk, ami megkülönböztet bennünket más népektõl – hangsúlyozta a polgármester. – A magyar kultúra nem különb, és nem több mint más nemzetek kultúrája, de földrajzi és történelmi okok által különös helyzetû. A velünk együtt élõ népek felelõsséggel gondozott kultúrájának megõrzésében betöltött szerepével. A magyar kultúra életünk érdekében kifejtett cselekvés és nemzeti azonosságtudat. Hagyomány és érték, amelyet történelmünk során létrehoztunk. Ez ad igazolást fennmaradásunkhoz, ebben a folyamatban nemesedett kultúránk õrizte meg a falvak hagyományát, a nép ajkán születõ dalokat, a kúriák és kastélyok szervezõerejét. Mindenekelõtt talán a legfontosabbat, az anyanyelvet, mely egyformán szól mindenkihez, s melynek megkülönböztetett szerep jutott az idõk folyamán. Nem véletlen, hogy értékeink, kincseink közül éppen nemzeti Himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé. Így az oly sokszor énekelt, idézett magasztos sorok között mindig ott lüktet a népdalok, a pásztornóták ritmusa is, amelyek ugyanúgy kulturális kincseink közé tartoznak. Csak múltunk és jelenünk kultúrájának védelme, az esélyek megteremtése biztosítja azt a lehetõséget és erõt, amelynek segítségével megbirkózhatunk az értéktelen, kultúrának álcázott termékekkel. Legyenek új Helikonok, új csarnokai a kultúrának! Ahol a mûveltség uralkodik, ott nincs ereje a mûveletlenségnek – összegezte.

A Dr. Mezõ Ferenc Gimnáziumban e napon a sikeres dráma érettségit tett diákok a 2007. november 19-én elhunyt Szabó Magda költõ, regény- és drámaíróra, mûfordítóra emlékeztek.

Bakonyi Erzsébet

(További képek a galériában)