A Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közös szervezésében, Technológiai Transzfer Szemináriumot tartottak e hét keddjén a nagykanizsai Inkubátorházban.

A szeminárium témaválasztása fontos és aktuális, különösen, ha ezt a globális problémákkal való összefüggésében tárgyalják. Ennek szellemében tartotta meg nyitóelõadását dr. Szabó Péter egyetemi docens, a NYME FMK Építéstani Intézetének vezetõje. Sokkoló adatokat felsorakoztató bevezetõjében szólt a népesség növekedésérõl, az ebbõl következõ fogyasztásemelkedésrõl, az energia és a nyersanyag igény fokozódásáról, a növekvõ vízfelhasználásról, a fosszilis energiák végességérõl, a klímaváltozás következményeirõl. Szemléletes prezentációja a passzívházak kialakulásának és hazai alkalmazásának történetével folytatódott. 

 Ezt követõen bemutatásra kerültek azok a technológiák és anyagok, amelyekkel a passzívházak kialakíthatóak. A passzívházak csak komplex rendszer megléte esetén tudják garantálni a hagyományos fûtési rendszerek mellõzését. Megfelelõ vastagságú hõszigetelt fal mellett a legfontosabb elvárások az épület aljzatának, falazatainak, fõbb szerkezeteinek, épületgépészeti elemeinek szigetelése, és a passzívházak mûszaki elvárásaihoz igazodó nyílászárók alkalmazása. A megfelelõ hõérzet biztosításához hõszivattyús rendszert, nap és/vagy szélenergiát is használnak a passzív házaknál- hangzott el az elõadás során. A Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ tervezõi közül, Varga László az elsõ tanulmánytervtõl a végleges tervig mutatta be azt a folyamatot, melynek eredményeként jelenlegi formáját és funkcióit megkapta az egykori honvédségi épület. A tervezõ vázolta azokat a megoldásokat, amelyekkel az épület energia-hatékony mûködtetése biztosítható. Höfle András mérnök elsõsorban az épületgépészet szempontjából közelítette meg az Inkubátorházban használt rendszereket. Ennek központi eleme az a japán gyártású gázmotor, amely a legkorszerûbb technológiával a motor magas hatásfokát eredményezi s egyben biztosítja az épület fûtését-hûtését. A rendszer másik eleme az a korszerû pelletkazán, amely gázhiány vagy karbantartás esetén veszi át a szerepet. Környezetvédelmi és üzemeltetési szempontból is fontos a csapadékvízzel történõ öblítõrendszer kialakítása, mellyel jelentõs költségmegtakarítást lehet elérni a mûködtetés során.
A bemutató élénk érdeklõdést váltott ki a szeminárium résztvevõi között így aztán Mihovics Zoltán az Inkubátorház vezetõje is bekapcsolódott a szakmai diskurzusba. A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási Zrt. részérõl dr. Németh Kornél projektmenedzser a bioenergia hasznosítás területeit mutatta be. Elõadása az energetikai tömörítvényeket (pelletek, brikettek) emelte ki a jövõ tüzelés-technikái közül, de a kihasználatlan biomassza potenciált is fontos lehetõségként említette. A mûködtetés hatékonyságának szempontjából a kisebb, lokális rendszereket emelte ki, melyekre például Ausztriában is szép példákat láthatunk. Meg kell említeni azonban, hogy ezen rendszerek legkritikusabb pontja a fenntarthatóság, azon alapanyagok folyamatos biztosítása, amellyel ezeket a rendszereket zavartalanul mûködtetni lehet. Utolsó elõadóként Varga Zoltán ingatlanszakértõ-pályázati menedzser a lakossági és a vállalkozói szektort érintõ aktuális energetikai pályázatokról tartott elõadást. A szakértõ kiemelte, hogy egyre inkább elõtérbe kerülnek a komplex felújításokat támogató energetikai és a megújuló energiahasznosítást alkalmazó pályázatok. Már most érdemes tervezni, hiszen az õsz folyamán újabb pályázatok megjelenése várható, emelte ki Varga Zoltán.