Az egyszerû államról, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésérõl szóló program második csomagjának intézkedéseirõl az õsszel dönthet a kormány, ennek eredményeként 2012-ben 500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások terhei - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten.( Lapunkban: Országos konzultáció-sorozat a bürokrácia csökkentésére címmel számoltunk be a kanizsai eseményrõl.)

Az államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Egyszerû állam címmel június elején indított országos konzultáció-sorozatának zárkonferenciáján elmondta: Magyarországon több mint háromezer milliárd forint a vállalkozások adminisztrációs költsége, ami a GDP 10,5 százaléka, az európai uniós átlagnak pedig több mint háromszorosa.

A terhek csökkentésére már 105 milliárd forint mérséklést jelentõ intézkedéseket hoztak, amelyek megvalósítása folyik. A konzultáción a kormány a program második üteméhez, a 400 milliárd forintos csökkentéshez várt javaslatokat. A program harmadik üteme az adminisztráció "újratermelõdésének megakadályozásáról" szól majd.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a közigazgatás fejlesztését célzó Magyary Zoltán tervet ismertetve az egyik legfontosabb intézkedésnek a kormányablak létrehozását nevezte, amellyel lehetõvé vált, hogy 29 féle ügyet egyetlen helyen intézzenek az ügyfelek.A vállalkozások adminisztrációs terheit európai uniós módszerrel, becslések alapján számolják - magyarázta egy szakértõ az MTI kérdésére. Közvetlenül becsülhetõ az, hogy mennyi munkaerõköltséggel jár a vállalkozásoknak az adminisztrációra fordított idõ, és mennyibe kerülnek azok a szolgáltatások - könyvelés, tanácsadás, szakértõi tevékenység - amit külön meg kell fizetniük.

Közvetetten becsülhetõ az, hogy mit jelent a vállalkozásnak a hivatallal szembeni kiszolgáltatottság, az, hogy bizonyos, adminisztrációhoz tartozó tevékenységeket finanszírozás hiányában nem tudnak elvégezni, vagy feketén, szürkén intézik el. Szintén közvetetten becsülhetõ az, hogy az adminisztrációs költségek miatti szervezeti "optimalizáció" mibe kerül. Az ebbõl számított közvetett költségeket a becsült bevételkiesés és a plusz költségek alapján kalkulálják.

Cséfalvay Zoltán a konferencián a 34 rendezvény, az ezer online konzultáció és a vállalkozói mûhelyek javaslatait összegezve elmondta: az rajzolódik ki, hogy a vállalkozások az adó és számviteli adminisztráció csökkentését, egyes ágazatok sajátos szabályainak egyszerûsítését, a telephelyek létrehozásának adminisztrációs könnyítését javasolják. A vállalkozások kockázatnak tekintik a hatósági tevékenységet is, például az elhúzódó engedélyezést, és igénylik a jogalkotás kiszámíthatóságát azért, hogy legyen idõ felkészülni a változásokra. Az államtitkár példaként említette: az adatok dupla vagy többszörös bekérését, valamint azt, hogy a hatóságok tevékenysége legyen összehangolt, és a vállalkozókat ne tekintsék a hivatalok közötti "közvetítõknek".

Rétvári Bence egy kutatásra hivatkozva szólt arról, hogy a megkérdezettek 60 százaléka szerint a hivatali ügyek sikeres intézéséhez ismerõs kell, és 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy pénz is kell hozzá. Az államtitkár ismertette a közigazgatás átalakításának lépéseit. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási eljárásokban várható változtatások lényege az egységesítés, a minõségi jogalkotás, a visszacsatolás és értékelés. Utalt a tavaly elfogadott jogszabályra, ami szerint a törvényelõkészítõknek a hatályba lépést követõ egy éven belül értékelniük kell a jogszabály "eredményeit".

A konferencián felszólaló érdekképviseleti vezetõk közül a legkisebb vállalkozásokat képviselõ Szûcs György, az IPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy számos, sokszor indokolatlan szabály szankciója ellehetetlenítheti a mikro- és kisvállalkozókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltoztatáskor vállalkozásba kezdõk ma már az "utolsó mohikánok", ezért a jogszabályoknak foglalkozniuk kellene a vállalkozások "átadásának" szabályozásával. Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke kiemelte, hogy a parlamenti kétharmados többség jó lehetõség a szükséges változtatásokhoz, de a gyorsaság veszélyeket is rejt.

Tardos János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) soros elnöke elmondta, hogy jogi, pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási szakembereik 70 oldalas dokumentumot készítettek a konzultáció során, amit átadnak az illetékes minisztériumnak. A VOSZ tagjai garanciát kérnek arra, hatásvizsgálat készül a gazdaságot érintõ jogszabályokhoz azt vizsgálva, hogy miként hatnak a bürokráciára. Kifogásolták az ellenõrzések gyakoriságát, lassúságát és összehangolatlanságát, ami hátrányos a vállalkozók számára. Tardos János elmondta azt is, hogy a bírságolások esetében bizonyítékuk van arra, hogy bírságolónak a prémiuma miatt érdeke a büntetés kiszabása. Az ülést vezetõ Szõllõsi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett arra a jogszabályra, miszerint a bírságokból befolyó pénzt nem lehet jutalmazásra fordítani.

A Joint Venture Szövetség ügyvezetõje, Szendrey Szilvia fontosnak tartotta, hogy a bürokrácia csökkentésének folyamata folytatódjék. A legirritálóbbnak a bírságolás kiszámíthatatlanságát, a túlzott közjegyzõi kötelezettséget, az elektronizálás szûkösségét említette. Szerinte az egyszerûsítés eredményeként betarthatóbbak lennének a jogszabályok. Mikola Gergely, a Brit Kereskedelmi Kamara képviseletében elmondta: az adminisztráció csökkentésének végsõ sikere azon múlik, hogy a felszabaduló erõforrásokat a vállalkozások a versenyképességük növelésére fordítják-e.

Forrás: hvg