Egykori kitelepítettek és a kötet szerkesztõi mutatták be az Embert ültettél a nyakunkra – Kitelepítve Mikófalvára címû kötetet a budapesti Litea könyvesboltban csütörtök este. A visszaemlékezéseket tartalmazó, a Helikon Kiadónál megjelent 365 oldalas kötet érdekessége, hogy az olvasó megismerheti a befogadó családok és a kitelepítettek szemszögébõl is az 1950-es évek borzalmait.

 Mint a bemutatón elhangzott a kötet címét a 66. zsoltár egyik sorából kölcsönözték. Hantó Zsuzsa történész - akinek rövid történelmi áttekintésével kezdõdik a kötet - emlékeztetett, az 1951. május 21-én kezdõdött kitelepítések során mintegy 17 ezer embert hurcoltak el Budapestrõl. A „nép ellenségévé” nyilvánítottakat többnyire a szintén ellenségnek tartott „kulákokhoz” szállásolták be. Hantó Zsuzsa arról is beszélt, hogy a kötet ugyan a magyar történelem gyászos idõszakáról szól, mégsem a „szomorúság könyve”, hanem sokkal inkább „egymásra találásé”, arról szól, hogy miként segítették egymást a diktatúra áldozatai. A történész kiemelte, a kötet révén az olvasó közeli képet kaphat az 1950-es években történt borzalmakról, ugyanakkor „az emberi tartás, tisztesség diadaláról” is olvashatunk.
Haidekker Andrea, a kötet egyik szerzõje felidézte: 60 év elteltével a Mikófalvára kitelepített 76 személybõl már csak tizenegyen vannak életben. A kötet elõzménye egy emlékoszlop felállítása volt, ezt azoknak az embereknek szánták, akik annak idején befogadták õket és szüleiket – emlékeztetett a szerzõ, megemlítve, a könyvben végül tizennyolcan idézték fel a kitelepítés éveit.
A mikófalvi idõszakra emlékezett Rudas Pál is, akinek kisgyerekként csak nagyon kevés személyes emléke maradt a terror idõszakáról. Ugyanakkor megemlítette: gyerekkora legszebb emlékeit köszönheti bükki falunak, szüleivel a nyarakat a hetvenes évek végéig Mikófalván töltötték.
A bemutatón részt vett Téglássy Ferenc filmrendezõ is, akinek 1989-ben mutatták be a Soha sehol senkinek címû filmjét. Az alkotó megjegyezte, a mikófalviak embersége nem volt általános, a tanyavilágban, ahova õt és a családját hurcolták, az amnesztia kihirdetéséig ellenségesek maradtak a helyiek. Mint fogalmazott, a szörnyûségek ellenére õ is szép emlékeket õriz abból az idõszakból. „Ha a gyerekkor a pokolban volt, akkor a pokol lesz a mennyország” – fogalmazott.
Osztovits Ágnes, a Helikon Kiadó képviseletében arról beszélt, hogy noha az ÁVH egymás ellen akarta felhasználni két különbözõ származású „népellenséget”, az ördögi terv Mikófalván meghiúsult. Osztovits Ágnes példaértékûnek nevezte a bükki faluban történteket, valamint méltatta a kötet szerzõinek kitartását.
Elhangzott: az Embert ültettél a nyakunkra – Kitelepítve Mikófalvára címû kötetet szombaton a faluban is bemutatják, itt levetítik majd Téglássy Ferenc filmjét is.

MTI