A múlt héten a kapcsolatok további bõvítésének lehetõségeirõl egyeztettek a rendõrség vezetõi és a roma közösségek, cigány kisebbségi önkormányzatok képviselõi a rendõrkapitányságon.

A partnerek arról cseréltek eszmét, hogyan lehetne még inkább erõsíteni azt az eddigi jó kapcsolatot, amely a Nagykanizsai Rendõrkapitányság és az illetékességi területéhez tartozó huszonkét CKÖ között szinte már hagyománynak számít.

Az évente sorra kerülõ tanácskozást követõ sajtótájékoztatón dr. Molnár József alezredes, városi rendõrkapitány elmondta, véleménye szerint a kanizsai együttmûködés egyedülálló a tekintetben is, hogy nem a CKÖ kereste a kapcsolatot a roma kisebbséggel, hanem éppen fordítva.

– Az együttmûködés egy hosszú, 1997 óta tartó folyamat eredménye. Büszke vagyok arra, hogy a kapitányság egy kivétellel az illetékességi területéhez tartozó összes kisebbségi önkormányzattal együttmûködési megállapodást kötött – hangsúlyozta dr. Molnár József. – Véleményem szerint ez a fórum –amelyen a roma vezetõk többsége részt vett- azt is demonstrálja, hogy a rendõrség és a roma kisebbség munkája nem irányulhat egymás ellen, hiszen a célunk közös, csak együtt tudunk sikeresen fellépni a bûnözés ellen. Azt tudom mondani, hogy amikor ezek az egyeztetések elindultak, a két legelõítéletesebb –rendõrök és romák- csoport ült le egymással szemben. Azt nem állítom, hogy ez az elõítélet teljesen a múlté, de mára jelentõsen csökkent – köszönhetõen az együttmûködésnek.

Dr. Molnár József hozzátette, ezt az is alátámasztja, hogy az elmúlt évben nem érkezett bejelentés a kapitányságra olyan rendõri intézkedésrõl, amely diszkriminatív lett volna. Megjegyezte azt is, az értekezleten fontos célokat tûztek ki maguk elé a felek, többek közt azt, hogy megismertessék a roma fiatalokkal a rendõri pályát, hiszen az élõ példa a legjobb. Ennek érdekében, ha a kisebbségi önkormányzatok elegendõ, a rendõri hivatás iránt érdeklõdõ roma fiatalt tudnak felmutatni, a kapitányság nyílt napot tart számukra, hogy megismerhessék a rendõrség napi munkáját.

Arról is megegyeztek a partnerek, hogy az általános pénzszûke ellenére idén ismét megrendezik az „Egy hétvége a másságért” címû programsorozatot, amely szerényebb körülmények közt, de új köntösben, tartalmilag átdolgozva jelenik meg a város diáksága elõtt.

A Zala Megyei Rendõr-fõkapitányság képviseletében Takács Csaba százados ugyancsak azt erõsítette meg, hogy az 58 zalai cigány kisebbségi önkormányzattal jó a kapcsolatuk.

Szendrei János, az ORFK esélyegyenlõségi referense szintén példaértékûnek nevezte a zalai együttmûködést, s megjegyezte, jó látni, hogy e kezdeményezések sokkal többet jelentenek egyszerû protokolláris formánál.

Váradi Istvánné, a nagykanizsai CKÖ elnökhelyettese szintén példásnak tartotta a rendõrséggel fenntartott kapcsolatukat, de hozzátette: a romák félnek a Magyar Gárdától, s szerinte minden józan gondolkodású embernek tennie kell azért, hogy ne ismétlõdhessen meg a holokauszt. (A tanácskozáson egyébként több roma résztvevõ is elõhozta a Magyar Gárda problémáját.) A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre szóba került a társadalomban cigánybûnözésként definiált jelenség is, amellyel kapcsolatban dr. Molnár József leszögezte, álláspontja szerint cigánybûnözés nincs, mivel az egyenlõségjelet tenne a cigányság és a bûnözés közé. Bûncselekmények történnek és azok elkövetõi között vannak roma származású személyek.

Sütõ János, az újudvari CKÖ elnöke mindehhez hozzáfûzte, Zalában még nem jellemzõ a rasszizmus olyan mértékben, mint az ország más részeiben. A roma képviselõ úgy véli, az elszegényedõ Magyarországon a problémák miatt hamis vádakkal bûnbaknak állítják be a cigányságot - ez ellen azonban csak az emberek szemléletmódjának megváltoztatásával lehet és kell fellépni. Erre kínál egyfajta lehetõséget a rendõrök és a romák együttmûködése.

Horváth Attila