Az Október 23. Bizottság Alapítvány meghirdette Nemzeti Akció Programját. A program lényege, hogy a korábban, a 2006-os õszi rendõri brutalitást eredményesen vizsgáló civil szerezet társadalmi párbeszédet indít a Magyarországot súlyos válsághelyzetbe sodró kérdésekrõl. Jelenleg a társadalmat az egészségbiztosításról szóló törvény foglalkoztatja leginkább, hiszen nagy a veszély, hogy az Országgyûlés újra megszavazza. Az alapítvány ezért támogatja az Albert házaspár népszavazási kezdeményezését. A bizottság tagjai újra megkezdték az országjárást, melyet az elkövetkezõ hónapokban is folytatnak. Ezzel egyidejûleg az alapítvány szakértõket kért fel, akik a gazdasági, jogi szempontokat figyelembe véve rámutatnak a törvény társadalomra való veszélyességére. Felhívják a figyelmet, hogy a törvény hatástanulmány nélkül hazárdjáték egy nemzet sorsán. Bevezetésének várható következményeit a már megbukott nyugdíjreform következményeivel vetik össze. Vizsgálják azt is, hogyan érinti a törvény a romákat, a fogyatékkal élõket és a mélyszegénységben élõket. Szükség esetén a szakértõk beadványukkal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy akár próbapert indítanak a kormány ellen.

Nagykanizsán a Rozgonyi Polgári Kör szervezésében dr. Szöõr Anna kuratóriumi tag, dr. Kávássy Pál egészségügyi munkacsoport vezetõ és Gajdos Erzsébet sajtóreferens tartott a témában sajtótájékoztatót.

Dr. Szöõr Anna kuratóriumi tag elöljáróban a nemzeti akcióprogram jelmondatát ismertette: 2008. a civileken múlik. – Országjárásuk során tapasztalták, nagyon nagy az igény a civil társadalomra, az emberek már nem annyira kedvelik a politikusokat, nem bíznak bennük, kitermelõdött az igény, hogy a civilek vegyék kezükbe a sorsukat. Az embereket gondolkodni tanítják – hangsúlyozta, majd rátért a jelenlegi problémára, az egészségbiztosítási törvényre. Elindultak a népszavazási kezdeményezések – folytatta, melynek eredményeként már több mint 150 ezer aláírás gyûlt össze. Az akcióprogram keretében minden nap más városban tartanak sajtótájékoztatót, és az aláírásgyûjtést követõen szakértõi véleményekkel állnak a nyilvánosság elé. Közép-európai állásfoglalást tesznek az asztalra, hiszen nemcsak a magyar helyzetet, hanem a szlovák, a cseh, a lengyel reformot, valamint nyugat - európai példákat, és az amerikai biztosítási modellt is figyelembe veszik. Céljuk, hogy február 11-re összegyûjtsenek 500 ezer aláírást. Nemcsak azért, hogy ügydöntõ népszavazásra bocsássák a kérdést, hanem azért is, hogy a civil társadalom megmutassa erejét. További céljuk, hogy jól sikerüljön a március 9-ei népszavazás. Szeretnék, ha az emberek megjegyeznék a jelszavukat, mely szerint a gyógyítás szolgálat, az egészségügy szolgáltat, a több biztosítós rendszer kiszolgáltatottá tesz.

Nemzetünk válaszút elé került – folytatta a sajtótájékoztatót Dr. Kávássy Pál orvos-jogász, egészségbiztosítási szakértõ. – Most egy részleges privatizációs folyamat indul be. Az egészségi ellátórendszer privatizálása egy szavad utat nyitna a nemzetközi pénzügyi üzleti körök tevékenységének, ha pozitívan zárul február 13-án a végleges szavazás a Parlamentben. Az Albert házaspár nevével fémjelzett aláírásgyûjtési kampányhoz a Civil Jogász Bizottságon kívül még 33 civil szervezet csatlakozott. Több mint 1200 helyen egyéni kezdeményezések is vannak. Az alapítvány tagjai úgy gondolják, a német modell a járható út, ennek megfelelõen kidolgoztak egy koncepciót, név szerint egy Nemzeti Betegbiztosítási Szövetkezetet lehetne létrehozni, amelyben nemcsak a biztosítottak, mint szövetkezeti tagok vesznek részt, hanem tulajdonosként az állam is. A legnagyobb gond, hogy ma az egészségbiztosításnak nincs funkcionális vagyona.