Ötszázötvenöt éve, 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János, a törökverõ hadvezér, Magyarország kormányzója. Az MTI Sajtóadatbank portréja:

Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetõleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel késõbb kapta meg Zsigmond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. Apródéveit Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában töltötte, 1430 körül vette el Szilágyi Erzsébetet. Zsigmond király kíséretében jutott el Itáliába, ahonnan 1434-ben már lovagként tért haza. 1437-ben elûzte Szendrõ vára alól a törököt, ezért több birtokot és királyi tanácsosi címet kapott. 1438-ban szörényi bán és temesi gróf lett.

Albert király 1439 októberében meghalt, de özvegye 1440 februárjában gyermeknek adott életet. A csecsemõ V. (Utószülött) Lászlót megkoronázták ugyan, de a török fenyegetéstõl tartó rendek Ulászló lengyel királyt hívták meg a trónra, akit szintén megkoronáztak. Hunyadi Ulászló pártjára állt, és Bátaszéknél megverte Erzsébet híveit. A hálás király Nándorfehérvár kapitányává, erdélyi vajdává tette, és rábízta a Délvidék védelmét, amihez megkapta a királyi sójövedelmeket.
Hunyadi sorozatos gyõzelmeket aratott a török ellen. 1443-44-es hosszú hadjárata után, amelynek során Szófiát is bevette, egész Európa hõsként ünnepelte. Ulászló azonban a törökkel kötött békét megszegve 1444-ben ismét hadba szállt, és Várnánál katasztrofális vereséget szenvedett. A csatában elesett a király is.
A gyermekkirály V. Lászlót Frigyes osztrák herceg nem engedte szabadon, így a rendek 1446-ban Hunyadit választották kormányzóvá. Õ megpróbálta helyreállítani az ország egységét, de az oligarchák támogatása híján kudarcot vallott, és 1448-ban Rigómezõnél ismét vereséget szenvedett a töröktõl. 1453-ban lemondott a kormányzóságról, de továbbra is a legmagasabb rangú fõúr maradt országos fõkapitányként és a "királyi jövedelmek kezelõjeként".
Ugyanebben az évben II. Mohamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, és tudni lehetett, hogy ezután Magyarország meghódítására készül. A törökök 1456-ban százezres haddal indultak a Délvidék kulcsát jelentõ Nándorfehérvár ellen, s úgy tûnt, útjukba csak Hunyadi állhat. A hírre keresztes hadjáratot hirdettek ugyan Európában, de katona kevés érkezett; Magyarországon az olasz Kapisztrán János toborzott keresztes sereget.
Hunyadi ismét tanúságot adott hadvezéri képességeirõl: az ostromlott vár felmentésére sietve flottájával áttörte a dunai hajózárat, és végül fényes gyõzelmet aratott a sokszoros túlerõben lévõ törökök fölött. A diadal évtizedekre megállította a törökök európai terjeszkedését, emlékére vezette be a pápa az Úr színeváltozása ünnepet - a déli harangozást azonban könyörgésként még az ütközet elõtt rendelték el, és csak a gyõzelem hírére lett a hálaadás kifejezõje.
A diadalt nem sikerült kiaknázni, Hunyadi néhány héttel késõbb, 1456. augusztus 11-én a táborában kitört pestisjárvány áldozatául esett. A gyulafehérvári katedrálisban temették el, fia, Hunyadi Mátyás egyik legnagyobb magyar király lett. Hunyadi Jánost Zrínyi "minden vitéz ember példájának" nevezte, Arany azt írta róla: "Idegen nép hõse is lett, / Legjobb hõse a magyarnak".

MTI