A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértõi  azokkal a munkaadói szervezetekkel folytattak szakmai egyeztetést, akik a konzultáció elsõ szakaszában érdemi írásbeli észrevételt tettek a Munka Törvénykönyve konzultációs tervezetéhez. A személyes egyeztetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a munkaadók üdvözlik, és jó iránynak tartják a Munka Törvénykönyv tervezett változtatásait.

A munkaadók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött írásbeli észrevételeikben, és a tervezetrõl folytatott mai szakmai egyeztetésen a következõ véleményüknek adtak hangot:

A tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerûsítés közérthetõbbé teszi a Munka Törvénykönyvét, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását.
A hatályos Munka Törvénykönyve nem segíti a munkahelyteremtésben a magyar gazdaságot, ezért azon változtatni kell.
A tervezet alapvetõen jól szolgálja a vállalkozások érdekeit, csökkentve az aránytalan, esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, kellõ rugalmasságot biztosítva a munkaadók számára.
A jelenleg hatályos, zavaros, átgondolatlan törvényi szabályozás helyébe lépve az új Munka Törvénykönyve a jogbiztonságot fogja szolgálni.
A gazdasági környezet igényeihez igazodva, illetve az adminisztrációs terhek jelentõs csökkentésével az új jogszabály javítja a munkaadók, ezen belül a kis- és középvállalkozások versenyképességét, és ezzel hozzájárulhat a munkahelyek megõrzéséhez és új munkahelyek megteremtéséhez.
A konzultációt követõen a tárca megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetõk be a tervezetbe.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített tervezethez eddig beérkezett, illetve az elmúlt két nap konzultációi során elhangzott szakmai javaslatokat a tárca szakértõi munkacsoportja elemzi. Azokat a szakmai javaslatokat, amelyek segítségével az új Munka Törvénykönyve hozzájárul az egymillió új munkahely megteremtéséhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium a végleges tervezetbe beépíti.

A konzultációsorozat után kezdõdik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetrõl várhatóan õsszel születik kormánydöntés. A törvényjavaslat ezt követõen kerül az Országgyûlés elé.