Ellenállni sohsem reménytelen – e címmel indított rendezvénysorozatot a Nagykanizsai Polgári Egyesület, melynek elsõ eseményeként vándorkiállítás nyílt a litvániai fegyveres szovjetellenes ellenállásról.

A Halis István Városi Könyvtárban február negyedike és huszonharmadika között tekinthetõ meg a Litván Népirtás- és Ellenálláskutató Központ, valamint a Népirtás Áldozatainak Múzeuma által rendezett Háború a háború után: a fegyveres szovjetellenes ellenállás Litvániában 1944 és 1953 között címû vándorkiállítás, mely a Litván Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, valamint a Nagykanizsai Polgári Egyesület együttmûködésével jött létre.

A kiállítás megnyitóján az egyesület elnöke, Kóré Péter köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót a kiállítást megnyitó Balogh Lászlónak, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnökének. Kóré Péter jelezte: a témával kapcsolatban vetélkedõt is hirdettek a város középiskolásainak, melynek nagydíját a Litván Nagykövetség ajánlotta fel. A kérdések megválaszolásában segítséget nyújt a kiállítás anyaga, az azt követõen levetített A fegyveres ellenállás címû dokumentumfilm, továbbá a kommunizmusaldozatai.multiply.com címû honlap, ahol az ajánlott olvasmányok mellett a versenykiírás és a február 23-ig beküldendõ feladatlap is letölthetõ. Az eredményhirdetés 26-án lesz.

– Amikor felkértek ennek a kiállításnak a megnyitására, több okból is fontosnak tartottam, hogy részt vegyek és megszólaljak. Hiszen a Nagykanizsai Polgári Egyesületnek ez az idén már hetedik alkalommal megvalósuló rendezvénye egyrészt városi jelentõségû, jól jelzi ezt a középiskolák élénk érdeklõdése a kiállításhoz kapcsolódó vetélkedõ iránt – hangsúlyozta Balogh László. – Másrészt, büszkén állíthatom európai is. A vilniusi Népirtás Áldozatai Múzeuma által készített tárlat végigjárta ugyanis kontinensünk több fõvárosát: Budapest, Varsó, Stockholm, Koppenhága, Kijev, Riga, Ljubljana után érkezett városunkba. Városunk vezetése megtiszteltetésnek tartja a Litván Köztársaság magyarországi nagykövetének, Darius Jonas Semaška úrnak baráti gesztusát, mellyel nem csak ennek a kiállításnak létrejöttét segítette, hanem díjat is alapított a középiskolás verseny elsõ helyezettje számára. Sõt, e hó 26-án személyesen is részt vesz a kommunizmus áldozatainak emléknapján és a verseny eredményhirdetésén.

Majd így folytatta:
– Túlerõvel szemben évtizedekig kitartó litvánok vagy magyarok? Úgy gondolom, mindegy. Érdemes volt-e harcolniuk a litvánoknak, ha Szibéria lett a jutalmuk? Megérte-e a magyar forradalom, ha a 301-es parcella lett a folytatás? – tette fel a kérdést Balogh László, majd rögvest meg is válaszolta egy, az ötvenes években börtönt szenvedett költõtõl, Tóth Bálinttól származó idézettel, melynek végsõ tanulsága: soha nem szabad feladni.

Horváth Attila