Az elsõ közbeszerzési eljárások meghirdetésével elindult a több évtizede tervezett, és négy éve elõkészítés alatt álló Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének megvalósítása - mondta el Korcsog Attila, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság megbízásából a projekt elõkészítését végzõ konzorcium vezetõ cége, az Aquaprofit Zrt. projektfelelõse az MTI-nek hétfõn.

 A kiemelt projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósulhat meg bruttó 6,147 milliárd forint bekerülési költséggel, a tervek szerint 2014-ig. Az uniós támogatási szerzõdést már tavaly aláírták, azóta az érintett területek állami kezelõitõl szükséges hozzájárulások beszerzése zajlott.
A szakember kifejtette, a Kis-Balatonnál egyedülálló vízvédelmi beruházás készül, amelynek eredményeképpen jelentõsen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminõsége, és biztosított lesz a kiemelkedõ természetvédelmi jelentõséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye. A rugalmas vízkormányzási rendszer megépítésével árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség.
A kis-balatoni vízvédelmi rendszer megépítésének terve már az 1970-es évektõl szerepelt a tervek között, de csak 1979-ben, amikor tragikusan lerontotta a Balaton vízminõségét az eutrofizáció (a növények elszaporodása), akkor döntöttek a megvalósításáról, hogy ezzel drasztikusan csökkentsék a Balaton tápanyagterhelését. A beruházás elsõ üteme, a Felsõ Tározó (Hídvégi-tó) 1985 tavaszán kezdett üzemelni. A nagyobb Alsó Tározó (Fenéki-tó) építése 1984-ben kezdõdött, majd pénzügyi okokból elakadt. Ekkor a Balaton vízminõségének védelme érdekében a leendõ második fejlesztési ütem területén elárasztottak egy 16 négyzetkilométernyi területet, az Ingói-berket.
A különbözõ okokból évtizedek óta halogatott beruházás megvalósítása most megkezdõdhet. Ennek során az Ingói-berek kikerül a víz fõ áramlási irányából, így a természetes vízjárást követõ vízszint kedvezõen fog hatni az ott kialakult élõvilágra - mondta Korcsog Attila. Hozzátette: az eredeti koncepció annyiban változott, hogy a vízminõség-védelem mellett kiemelt cél a természetvédelmi érdekekhez alkalmazkodó üzemeltetés is.
A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását segíti majd egy korszerûsített monitoring rendszer. Erre azért van szükség, mert a vízminõséget jellemzõ paraméterek folyamatos figyelésével és az adatok feldolgozásával gyorsabban lehet beavatkozni a vízvédelmi rendszer mûködésébe. A tervben két "hallépcsõ" is szerepel, amelyek lehetõvé teszik, hogy a vonuló halak az ívási idõszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe.

MTI