Megdõlt az együttes faölelés magyarországi rekordja: a Homokháti Hungária kupa nemzetközi tájfutóverseny több mint hatszáz versenyzõje szorított magához néhány percre egy-egy fát csütörtökön az ásotthalmi erdõben.

A nemzetközi faölelési mozgalom részeként már Magyarországon is több rekord született: 2010-ben a Normafánál, idén pedig Sopronban gyûltek össze a faölelõk, hogy néhány pillanatra magukhoz szorítsanak egy-egy rokonszenves törzset. A Lõvérekben tavasszal legalább kétszáznyolcvanan vettek részt az akcióban, ez volt az a rekord, amelyet a tájfutóverseny résztvevõi most megdöntöttek.

 "Az erdõ a tájfutók otthona, a faöleléssel szeretnénk demonstrálni a sportolók természetszeretetét" - mondta Paskuj Mátyás, a kupa szervezõbizottságának elnöke.
A tájfutás igazi zöld családi sport, a nemzetközi verseny indulói között a legfiatalabbak tízesztendõsek, a legidõsebbek pedig már nyolcvanévesek is elmúltak. "A vasárnapig tartó megméretetésre huszonegy országból érkeztek sportolók, és örömmel csatlakoztak a faölelési rekordkísérlethez" - közölte a szervezõ.
A résztvevõk a második versenynap rajtja elõtt vállalkoztak az eddigi magyar csúcs megdöntésére. A rekordkísérletet azért az indulás elé idõzítették, mert vannak, akik úgy gondolják, hogy a fatörzsek ölelése energiával tölti fel az embereket. A sportolóknak a szervezõk szerint erre szükségük is van, hiszen a mély, homokos talaj komoly kihívást jelent, különösen a sziklás, hegyi terephez szokott német, osztrák vagy svájci versenyzõknek.
Sebestyén István, a magyarországi rekordok regisztrátora elmondta, hogy segítõivel mintegy nyolcszáz résztvevõt számolt össze. Közülük azonban akadtak olyanok, akik nem szorították kellõ ideig magukhoz a törzset, az azonban biztosan kijelenthetõ, hogy legalább hatszázan - legfeljebb hétszázötvenen - szorítottak magukhoz egyszerre egy-egy fát az ásotthalmi erdõben, így sikerült megduplázni a korábbi rekordot.
A faölelés - amely az erõszakmentes passzív ellenállási stratégiát alkalmazva próbál változásokat elérni - az eredetileg a hindu vallásban gyökerezõ Chipko-mozgalom révén terjedt el világszerte. Mozgalom neve átölelés jelent: onnan ered, hogy az indiai falusiak, különösen az asszonyok a fákat átölelve, saját testükkel védték az erdõket a kivágás ellen. A legkorábbi feljegyzés a Chipkóról 1730-ból származik, a mozgalmat a hetvenes évek végén élesztették újra a fokozódó erdõirtás miatt.

MTI - Fotó: Kelemen Zoltán Gergely