Több kisebb jogszabályi változás lép életbe a szeptember 1-jén kezdõdõ tanévben: megszûnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási idõkeretre vonatkozó rendelkezés, a óvodai nevelési és iskolai tanév rendjében meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés idõpontját, és emelkedik az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben fizetendõ térítési díj felsõ határa.

 Az oktatási államtitkárság tanévkezdõ kiadványa szerint az egyik változás, hogy emelkedik az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben fizetendõ térítési díj felsõ határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.
Eltörölték a kéthavi tanítási idõkeretre vonatkozó szabályozást, a 2006-ban bevezetett és számos vitát kiváltó, a pedagógusok heti kötelezõ óraszámát két hónapos speciális munkaidõkeretben történõ elszámolását elõíró rendelkezések kiiktatásával lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei. A tanítási idõkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jei hatályon kívül helyezésével visszaáll a 2006 elõtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történõ elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják. Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelezõ óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani.
Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békeszerzõdés évfordulója) idõpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erõsítse a magyarországi és a határon kívül élõ magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetõvé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.
A tanulók mulasztásával kapcsolatosan módosították, hogy a nevelõtestület mikor, milyen mértékû hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét: a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történõ mulasztás maximumát is.
Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, mûködésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenõrzésével összefüggõ feladatok július 1-jei határidõvel átkerültek a fõvárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsõfokú hatósági jogkörök (például kötelezõ felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése). Ide tartoznak még hatósági ellenõrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos, érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végzõ független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák- és pedagóguskedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.
A tanévkezdõ kiadvány a finanszírozás kapcsán rögzíti, hogy a közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítõ támogatásra jogosult. Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg. A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat ugyanilyen összegû, 230 ezer forintos kisebbségi fenntartói kiegészítõ támogatásra jogosult a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl.
A humánszolgáltatók normatívaigénylési feltétele kiegészült azzal, hogy sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétõl akkor vehetõ igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény mûködési engedélye meghatározza a közoktatási törvény szerint a fogyatékosság típusát is.
A dokumentum kitér arra is, hogy a közoktatási törvény 2009-es módosítása lehetõvé teszi, hogy az óvoda 2010. szeptember 1-jétõl felvegye azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétõl számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ hároméves és annál idõsebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette, és maradt szabad helye. Az intézményfenntartók számára ez eddig csupán lehetõség volt, központi költségvetési hozzájárulás nélkül, a forrásról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 2011. szeptember 1-jétõl már ezek után a gyermekek után (vagyis akik 2009. január 1. és 2009. június 30. között születettek) is igényelhetõ a közoktatási alaphozzájárulás.

MTI