A vadászatnak biztonságos és szakmai alapokon nyugvó tevékenységnek kell lennie, a minisztérium és a társadalom célja és érdeke, hogy megfelelõ szaktudás nélkül senki ne kezdhessen vadászni - jelentette ki Kardeván Endre államtitkár szombaton a Sohollári-völgyben tartott zalai vadászati évadnyitón.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelõs államtitkára elmondta: szükség volt olyan szabályozás létrehozására, amely elõírja a vadászok számára a megfelelõ vadászati tudást, így a szakmai, ökológiai szempontok, a vadászati kultúra, etika, valamint a fegyverkezelési szabályok ismeretét.
A vadászati tevékenység "folyamatos támadásoknak van kitéve", ezért ha helyre akarjuk állítani a vadászat társadalmi megítélését, "akkor a vadászoknak saját portájukon kell kezdeni a szigorítást". Ehhez mindenképpen az az elsõ lépés, hogy "csak az vadászhasson, aki komolyan számot adott tudásáról" - fogalmazott.
A vadászatnak mint évezredes természetes tevékenységnek a társadalmi elfogadtatása Magyarországon - és egész Európában - az utóbbi évtizedekben egyre nehezebb feladat. Ennek is tulajdonítható, hogy a húsz évvel ezelõtti adatokhoz képest kétmillióval csökkent Európában a vadászok száma.
Kardeván Endre beszélt arról is, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár az elmúlt hetekben összesítette a 2010-211-es vadászati év statisztikáit, amely szerint "a helyzet nem reménytelen, de a vadásztársadalom eddiginél nagyobb összefogására van szükség". Beszédes adatként jellemezte, hogy tavaly 78 ezer mezei nyulat és 112 ezer, vagyis csaknem másfélszer annyi vaddisznót terítettek le Magyarországon.
A tavalyi viszontagságos idõjárásnak is betudhatók a gondok, de a tárca vadgazdálkodási szakemberei mindent megtesznek azért, hogy a következõ évben a korábbiakhoz hasonló élõhely-fejlesztési támogatási rendszert biztosítsanak. Ezenkívül a nagyvadak gyarapodásának megállítását remélik attól, hogy újból megyei bontásban osztották ki a nagyvadkilövési kvótákat.
Az államtitkár utalt rá, hogy a vadgazdálkodást és vadászatot érintõen az elmúlt idõszakban több jogszabályváltozás is történt: a vadászvizsga presztízsének helyreállítása mellett a lõtt vad és a vadhús kezelését szolgáló módosítások. Ez utóbbi változás a vadhús helyi értékesítésének támogatását, a hazai fogyasztókhoz történõ egyszerûbb eljuttatását is szolgálja.
Mindezeken túlmenõen a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia révén is az élhetõbb magyar vidék támogatása a cél, amelyben komoly szerep juthat a vadgazdálkodásnak. "Össze kell hangolni a falufejlesztést, a vidéki kulturális örökség megõrzését, a hagyományok ápolását, az öko-, a horgász-, a lovas-, a bor-, a gasztronómiai és a vadászati turizmus fejlesztését, a kistérségi gyógy- és egészségmegõrzést szolgáló turisztikai szolgáltatásokat" - fejtette ki.
Kardeván Endre a Zala megyei Bak közelében lévõ vadászháznál kitért arra is, hogy a zalai erdõk fõleg a gímszarvasokról híresek, errõl a vidékrõl számos világrekorder gímszarvasagancs származik.

MTI