A Kanizsai Dorottya Kórház történetében az idei Semmelweis Napon adtak át elsõ alkalommal Semmelweis Emlékérmet. A bronzból készült emlékérem Kõ Pál Kossuth-díjas szobrászmûvész alkotása. A kórház a kitüntetés elsõ ízben történõ átadásával évrõl-évre ismétlõdõ hagyományt kíván teremteni. Semmelweis Emlékéremmel jutalmazza kiváló eredményt felmutató dolgozóját, vagy a kórház mûködését jelentõsen segítõ személyeket, szervezeteket. A plakettet elsõként Dr. Vizsy László részlegvezetõ fõorvos vehette át. Személyéhez és szakmai tevékenységéhez kötõdik Nagykanizsán az érsebészeti ellátás megszervezése. Rendkívüli munkabírású, kiválóan felkészült orvos, aki a perifériás erek sebészetén elért eredményei alapján országos elismertségre tett szert.

 – A megtiszteltetés nagyon jól esett – jegyezte meg elöljáróban Dr. Vizsy László fõorvos. – Nyilván nemcsak a szakmai ténykedésemnek és a szigorúan vett orvoslásnak szólt, hanem talán annak is, hogy az ember huszonhét éve dolgozik ugyanabban az intézményben, amit azt hiszem, manapság egyre kevesebben mondhatnak el magukról Magyarországon. Konzervatív felfogású vagyok, már a pályám elején úgy terveztem, ha lehetõség adódik rá, ott kezdem el a munkát, ahol abba is fogom hagyni. Hála Istennek, nem jött közbe semmi rendkívüli esemény, ami miatt gyökeresen változtatni kellett volna elgondolásomon. Ahhoz, hogy gyakorlatilag éjjel-nappal a hivatásomnak élhettem, kellett egy család, egy nyugodt családi háttér is. A feleségem óvónõ, két gyermekünk az ELTE-re jár, egyik biológia szakra, a másik a jogi pályát választotta. Mindezek mellett nem a kötelezõ szerénység mondatja velem, ha valami, akkor a sebészet, az érsebészet, és általában a manuális szakmák – az általános sebészeti osztály, a központi mûtõ, illetve az aneszteziológiai szolgálat munkatársai –, egy csapatmunkát igényelnek, ahol ha úgy tetszik, a liftestõl a kórházigazgatóig mindenkire szükség van. Az Általános Sebészeti Osztály keretén belül mûködünk, 2002-tõl 2010-ig két szakorvossal. Egy évvel ezelõtt egy kicsit roszszabb helyzetbe kerültünk, mert egyik kollégám egyéb okokból egy másik kórházba ment dolgozni. Hogy egyedül maradtam, az mégsem így van egészen. Az elmúlt tizennyolc évben sikerült olyan jó szakmai-baráti kapcsolatot kialakítani négy intézménnyel – a Zala Megyei Kórházzal, a Budapesti Országos Érsebészeti Intézettel, jelenlegi nevén a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikájával, a kaposvári és a pécsi munkacsoporttal.
– Miért választotta élethivatásul az orvosi pályát, ezen belül az érsebészetet?
– Zalalövõn laktam gyermekkoromban, a nagybátyám ott volt körzeti orvos, édesapám pedig biológia szakos tanár az iskolában. Jó eredményeket értem el a különbözõ biológiai versenyeken, s valahogy az õ példájuk révén vezetett az út az orvosi pálya felé. Aztán, hogy miért lettem érsebész, abban jelentõsen közrejátszott a zalaegerszegi kórház központi mûtõjében eltöltött egy év még az egyetemi tanulmányaim megkezdése elõtt. Mûtõssegédként tizennyolc évesen megtapasztalhattam, milyen fantasztikus az érsebészet, s emellett nagy hatással volt rám Dr. Tarsoly László fõorvos úr tevékenysége is.
Dr. Vizsy László orvosi pályán történõ elõremenetelét évszámok, eredmények mutatják: 1978-ban nyert felvételt a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára. 1984-ben szerezte meg az orvosi diplomát, illetve a doktori címet, majd munkába állt a Nagykanizsai Kórház Általános Sebészeti Osztályán, ahol megszakítás nélkül jelenleg is dolgozik. 1988-ban általános sebészetbõl, 1993-ban érsebészetbõl tett szakvizsgát, mely utóbbihoz a Zalaegerszegi Megyei Kórházban, majd az Országos Érsebészeti Intézetben töltött két és fél évet. 2000-ben adjunktusi kinevezést kapott, majd megbízták az osztályon belül mûködõ Érsebészeti Részleg vezetésével. Kezdettõl fogva tagja a Magyar Sebész Társaságnak, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaságnak. 2006-ban lett az International Forum for Minisurgery of Varicose Veins-nek a tagja. Munkahelyén a Tudományos Bizottság titkára és a Szakmai Vezetõ Testület tagja. Számos regionális, országos, illetve néhány külföldi kongresszuson vett részt, illetve elõadást tartott. Több tudományos közlemény szerzõje, néhánynak társszerzõje. A 2001-ben megjelent Atlas of Cryosurgery címû könyvben a Cryophlebology címû fejezetet õ írta. Az Érbetegségek címû folyóiratban megjelent a-chronicus vénás insuffitientia endoscopos mûtétet bemutató- dolgozatáért a folyóirat szerkesztõsége és a Magyar Angiologiai és Érsebészeti Társaság által alapított, „A legjobb publikációért” járó díjat 2003-ban Szegeden, az Angiologiai Napokon vette át. Negyvenegy tudományos fórumon vett részt elõadóként, társszerzõként, 2008-ban kinevezték fõorvosnak.
– Az érsebészeti tevékenységnek igazából nem volt hagyománya Nagykanizsán – tért vissza a fõorvos a kezdetekre. – A második szakvizsgámat követõen honosítottuk meg az érsebészeti ellátást a kórházban. Megszerveztük a járóbeteg-ellátást és az általános sebészeti osztály keretein belül az érbetegségben szenvedõk fekvõbeteg-, illetve mûtéti ellátását. A mûtéti eljárások között bevezettünk olyanokat is, amelyeket az országban viszonylag kevés helyen végeznek. Az érsebészet fejlõdéséhez Prof. Dr. Bátorfi József is hozzájárult Kanizsára érkezésével, hiszen budapesti kapcsolatai révén gyakorlati segítséget kaptunk tizenöt évvel ezelõtt az elsõ nagyobb érmûtéteknél.
– Beszélgetésünk során nem hagyhattuk ki a kérdést: milyennek mondható érrendszerünk állapota?
– Köztudott, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezetõ helyen szerepelnek a halálozási statisztikában, és az is köztudott, hogy az alsóvégtag amputációk száma igazából nem csökken, hiába fejlõdik az érsebészet világszinten. Nem tudjuk mi az oka annak, ami miatt egy érszûkület konkrétan kialakul, csak azok a tényezõk ismertek, amelyek a kialakulását elõsegíthetik. A fejlõdés következõ foka igazából majd az lesz, ha a kiváltó okot megtalálják. Egyelõre még ott tartunk, hogy a hajlamosító tényezõket ismerjük.
– Mi a következõ terve, elgondolása?
– Az októberben megrendezésre kerülõ Budapesti Angiológiai Napok címû rendezvényre készülök egy tudományos elõadással.
Olvasóinknak elárulhatjuk: Dr. Vizsy László fõorvost még egy címmel jutalmazták a kórház Semmelweis-napi ünnepségén. A hivatalos programot követõen, a megjelentek szavazata alapján a Mr. Kanizsai Dorottya Kórház feliratú kék szalagot érdemelte ki – és viselhette ugyan udvarhölgyek társasága nélkül –, néhány kollégájával együtt.
B.E.