A 8. Kanizsai Bor és Dödölle Fesztivál szeptember 2-án vette kezdetét Cseresnyés Péter polgármester megnyitó beszédével, melyet a gasztronómiai és a kulturális programok színes kavalkádja követett.

A polgármester beszédében elmondta, hogy érdemes figyelni a megújuló Nagykanizsára, hisz minõségi programokkal szolgál az érdeklõdõk számára, melyekkel kivívta az ország figyelmét. Az évek során a város a dödölle fõvárosává vált és a fesztiválról említést tett a közszolgálati televízió és az egyik kereskedelmi csatorna is. A sikerek az építõ munkának, a közösség erejének és az újfajta kommunikációnak és marketing munkának köszönhetõek. Szeretnék elérni a jövõben, hogy Nagykanizsa márka legyen és a „minõség szinonimája”. 

(További képek a galériában)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagykanizsa a „dödölle fõvárosa”. És ezt nem csak én állítom, hanem számos honlapon, fórumban így emlegetnek bennünket, többek között a nyolc évvel ezelõtt megálmodott fesztiválnak is köszönhetõen.
Ez az egyszerû zalai étel régen a szegények eledele volt, hisz’ minden hozzávalót megtermeltek a kertben, így szinte korlátlan mennyiségben készíthették – sokszor kiváltva vele a húsételeket. De része volt az ünnepi fogásoknak is, pörköltek kísérõjeként vagy különlegesen elkészítve önálló étekként.
Nem túlzás: ez a magyar konyha egyik tájjelegû remeke, amelyet mi itt Zalában dödöllének nevezünk, és büszkék vagyunk rá, hogy a miénk.

Kedves Vendégeink!

Ma óriási verseny folyik a települések között. És nemcsak a pályázati pénzek megszerzéséért, a fejlesztési lehetõségekért, hanem a hagyományok ápolása vagy éppen megteremtése terén is. Mindenki igyekszik lefoglalni valamit a magyar gasztronómiából, felkutatni olyan momentumot a múltból, amely segít erõsíteni az identitást, összekovácsolni a közösséget.
Szerencsére Nagykanizsa történelme olyan gazdag, hogy nekünk nem kell nagyon kutatni jeles napokat, nem kell ünnepeket kreálnunk; õseink és a hagyományok tisztelete szinte tálcán kínálja a lehetõségeket.
És mi élünk is ezekkel.
Ezen a két napon a jó bort, a finom ételeket ünnepeljük, és persze egy kicsit magunkat is. A közösséget, a büszke várost, amely programjaival mára levetkõzte az álmosság sztereotípiáját.
Sõt, örömmel mondhatom, programjainkkal kivívtuk az ország figyelmét. A nagykanizsai dödölle fesztivállal ezen a héten már foglalkozott a közszolgálati televízió és az egyik kereskedelmi csatorna is. Kezd eredményt hozni az újfajta kommunikációs és marketing munka, és továbbra is azon dolgozunk, hogy Nagykanizsa önálló brand, márka legyen, amely a minõség szinonimája.
Ebben segítenek azok a rendezvények, amelyek messze viszik a város hírét, és az az építõ munka, amely máris felkeltette több lehetséges befektetõ figyelmét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 

Bár messze még az év vége, de a közelgõ õsz talán okot ad egy gyors számvetésre. Nagykanizsa mára egy pezsgõ, mindig mozgásban lévõ településsé vált, ahol – történik valami. A Város Napja, a sárkányhajó bajnokság, az országos jet-ski verseny, a military, a bor- és dödölle fesztivál mind-mind olyan rendezvények, amelyek számot tartanak az itt élõk érdeklõdésére, és elviszik Nagykanizsa jó hírét.
Különösen fontosnak tartom, hogy ezek közül jó néhányat civil közösségek szerveznek, a város támogatásával, aktív közremûködésével. Így teremtünk közösen értéket, így szolgáljuk a kanizsaiakat, a hozzánk érkezõ vendégeket, és így üzenünk országnak-világnak: érdemes figyelni a megújuló, fejlõdõ Nagykanizsára.
 

Kedves Fesztiválozók!

Pont ez a sokszínûség, a változatosság a legnagyobb értéke a város minõségi programkínálatának.
Gundel Károly fogalmazta meg egyszer a kérdést: Mi a magyar ételek ízletességének titka? És rögtön válaszolt is rá: „Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia. Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a fõzéshez.”
Nos, egy gasztronómiai fesztiválon talán helye van ennek az idézetnek, de ha belegondolunk: Gundel Károly sorai akár általános érvényûek is lehetnek.
A sokszínûségrõl, a különféle hagyományok egybegyúrásáról, és önálló értékként való megjelenítésérõl tanúskodnak sorai. Pontosan arról, ahogyan próbáljuk megteremteni Nagykanizsa új arcát, és ahogyan formálódnak, alakulnak programjaink. Sokan kiveszik a munkából a részüket, hozzáteszik elképzeléseiket, és így, együtt, közösen teremtünk értéket. Mert csak így érdemes.
 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 

Remélem, e két nap során kegyes lesz hozzánk az idõjárás, és így minél többen átadhatják magukat az önfeledt szórakozásnak.
Dödöllébõl és borból biztosan nem lesz hiány, és akkor járunk el helyesen, ha megfogadjuk Márai Sándor tanácsát:
„A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebb egy pohár bor mellett.”
Jó szórakozást kívánok!