A könnyebb feltételekkel elérhetõ állami támogatások mellett a civil szervezeti forrásokra is rátelepednek a pénzt vagy élelmiszert hitelezõ "magánbankosok" - tapasztalta az MTI tudósítója több olyan településen, ahol önkormányzati és civil szervezeti vezetõket is büntetõeljárás alá vontak uzsorakölcsönök miatt.

A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese a napokban tett büntetõfeljelentést, mert állítása szerint a kompolti kisebbségi testület tagjai az alig félmilliós évi állami normatív támogatásukból élelmiszert vásároltak, és jelentõs felárral adták el rászorulóknak hitelbe.
Az érintettek tagadják a cselekményt, az ügyben a füzesabonyi rendõrség nyomoz.
Az uzsorakölcsönökkel érintett, fõként romák által lakott településeken járva az MTI tudósítója úgy értesült, hogy a megvádoltak többsége tagja a kisebbségi önkormányzatnak, néhányan építési vállalkozók, vagy kocsmát, boltot üzemeltetnek, civil szervezeteket irányítanak. A kisebbségi érdekképviseletek többnyire családtagokból, közeli rokonokból állnak.
Civil szervezeteiket állami és alapítványi pályázati pénzek lehívására használják, de a programot már nem vagy kétes módon folytatják le. Az építõipari vállalkozóként is tevékenykedõ uzsorások, amíg lehetett, a szociálpolitikai támogatásokból gyenge minõségû, olykor lakhatatlan házakat építettek. Néhányat az átadás után lebontottak adósaik tartozása miatt, majd más épületekhez használták fel az anyagot.
Elõfordult, hogy a több millió forintos állami támogatásból csak papíron vásárolták házat a jogosultak. A borsodi Taktaközben ilyen cselekményekért 202 vádlott - köztük bankosok, önkormányzati dolgozók, ügyvédek - ellen indult eljárás. Hasonló csalás miatt került elõzetes letartóztatásba a nyáron a tiszabõi polgármester és tucatnyi társa, akik a gyanú szerint félmilliárdos kárt okoztak.
A taktaközi uzsorások banki kapcsolataikat arra is felhasználták, hogy néhányan személyi hiteleket vegyenek fel, vagy autókat lízingeltek, aztán külföldön adták el a gépkocsikat.
Az uzsorások közül többen is érintettek voltak a roma holokauszt kárpótlási csalási ügyben; hamis dokumentumokkal hétezer eurót igényeltettek "túlélõkkel" az Osztrák Megbékélési Alaptól, aztán a pénzt kicsalták tõlük.
Schütt Margit, a "szegények bankja" programot koordináló Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt. cégvezetõje azt mondta: az uzsorakölcsön az egy éve indított kezdeményezés "elsõ számú ellensége". Alapító okiratuk szerint a társulásnak ki kell zárnia azokat, aki uzsorakölcsönre használják fel a hitelt. A kísérleti programra eddig több mint félezer ember jelentkezett, és 54 mikrovállalkozást indítottak el, ennek egy része a kereskedelem. Az pedig már a boltoson múlik, hogy a vállalkozás fennmaradása érdekében ad-e hitelt.
Az uzsorakölcsön bolti formája gyakorivá vált, fõként az ország északi részében. A havi, esetenként heti 50-100 százalékos kamatra adott pénz mellett legális és illegális boltokból osztják az élelmiszert hitelre, sokszor 400-500 százalékos haszonnal. Az érintettek azt mondták, egy kiló lisztet 400, egy kiló disznóhúst 2500, egy üveg étolajat 1500 forintért kapnak a következõ segélyosztásig.
A Szabolcs megyei Piricsérõl uzsoratartozás miatt kellett elmenekülnie Nyírbogátra egy nyolcgyermekes családnak, mert 20 ezer forintos kölcsönükre és 40 ezer forintnyi élelmiszerhitelükre két hónapi kamatként csaknem 300 ezret követelt a piricsei cigány önkormányzat volt elnöke és felesége. Mivel nem akartak fizetni, a családfõt megverték, tartozásuk fejében el akarták venni 8,5 millió forintra értékelt lakásukat. A házban megbújó kommandósok fogták el a zsarolókat, amikor be akarták hajtani a tartozást. A családot még Nyírbogáton is zaklatják. Most a köztársasági elnöktõl kérnének segítséget, hogy visszakaphassák az azóta részben szétbontott otthonukat.
Mohácson és a környezõ településeken élõ romák elmondása szerint többtucatnyi család Kanadába menekült az uzsorásaik elõl a már korábban kiköltözött rokonokhoz, hátramaradt értékeiket az uzsorások elhordták. Egy 17 éves lány pedig már két hónapja Svájcban dolgozik egy bordélyházban, hogy törlessze szüleinek ötmilliós uzsoraadósságát.
Az Országos Rendõr-fõkapitányság tájékoztatása szerint az áldozatok közül sokan nem mernek feljelentést tenni, mert félnek az eljárás alá vontak vagy családtagjaik retorziójától, illetve attól, hogy szorult helyzetükben nem lesz kitõl kölcsönkérniük. Gyakran elõfordul az is, hogy a fenyegetések hatására visszavonják a feljelentést.
Több szabolcsi faluban a cigánysoron élõk azt mondták az MTI tudósítójának: inkább vállalják az örökké tartó kamatrabszolgaságot, csak a családjukat ne bántsák. Tisztában vannak azzal is, hogy az adósságuk még a halálukkal sem szûnne meg, mert a kamatot a hátramaradottakon is behajtják, ráadásul, mint mondták, a temetési költségre is "magánkölcsönt" kellene kérniük, mint ahogy erre már számos példa volt.

MTI