A szociális gazdaságok, a helyi termelés és a helyi piacok erõsítését szolgálják azok a tervek, amelyek a vidék megtartó erejének növelését szorgalmazzák - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselõitõl az önfenntartó vidéket segítõ programokról szerdán Keszthelyen rendezett tanácskozáson.

Jáczku Tamás, a NGM foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkárságának fõosztályvezetõje helyzetértékelésében arról beszélt, hogy a foglalkoztatottság Magyarországon jelentõsen elmarad az európai uniós átlagtól, az aktív lakosság alig fele dolgozik. A gazdasági válság miatt már 2006 óta folyamatosan csökkent a munkavállalók száma és nõtt a munkanélküliség, s bár idén nyáron már némi javulás volt tapasztalható ezekben az adatokban, továbbra is ösztönözni kell az elhelyezkedést.
A kormányzat egyebek mellett az egyszerûsített foglalkoztatás szabályozásának rugalmasabbá tételével, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével, a munkahelyteremtési támogatások összegének emelésével vagy a vállalkozóknak kínált bértámogatással segítette a foglalkoztatás növelését. Ezeknek a lépéseknek köszönhetõ, hogy a jövõ évben legalább 400 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál a csökkenõ adminisztrációs terhek miatt, s hogy idén már 4 ezer ember elhelyezkedését segítette a vállalkozások bértámogatása.
Hozzátette: megpróbálják Európa legrugalmasabb munkaerõpiacát megteremteni, ezért készült a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával az új munka törvénykönyvének tervezete. A társadalmi vita után folyik a munkaadókkal és a munkavállalókkal a tárgyalássorozat, aminek végén a remények szerint széles körû támogatást élvezõ javaslatot tudnak benyújtani.
Jáczku Tamás a vidék megújítását célzó koncepciót ismertetve beszélt arról, hogy értékteremtõ, önfenntartó projektekre van szükség a közfoglalkoztatásban. A cél a tartós foglalkoztatást biztosító, helyi erõforrásokra épülõ, értéket elõállító, árbevételt hozó tevékenységek elõtérbe állítása, ilyen programok lehetnek a mezõgazdasági tevékenységek, a turisztikai látványosságok felújítása, karbantartása, a belvízelvezetés megoldása, az oktatáshoz, sporthoz kapcsolódó helyi tevékenységek, valamint az egészségügyi, szociális és lakossági szolgáltatások nyújtása.
Kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás kapcsán a kormányzat is belátja, hogy a négyórás munka nem elég, ezért a témát gondozó Belügyminisztérium elképzelése szerint legalább hatórás foglalkoztatásra lenne szükség.
Kis Zoltán, a VM vidékfejlesztési fõosztálya térségi programok osztályának vezetõje elmondta: a már elkészült vidékfejlesztési stratégia az ország kiváló mezõgazdasági adottságaira alapozva tárta fel a kitörési pontokat. Az egyik ilyen lehetõség a helyi piacok megnyitása, amelyeket a jövõ évtõl várhatóan már nem kötnének mûködési engedélyhez, csupán bejelentési kötelezettséghez.
Ezeknek a piacoknak a multinacionális áruházláncok árai alatt kell értékesíteniük a termékeket, kiiktatva a lánckereskedelmet. A helyi piacok többszörös hatása révén nõhet a helyben elõállított termékek mennyisége, ami a foglalkoztatottság növekedésével jár, helyben marad az ebbõl befolyó adó és mérséklõdik az elvándorlás, illetve a munkanélküliség.
A vidék megerõsítését szolgáló támogatandó elképzelések közé sorolta a kisebb élelmiszer-feldolgozók - például vágóhidak, savanyító üzemek - kapacitásának növelését, továbbá azt, hogy a helyi termékeknek biztos piacot lehessen kínálni a közétkeztetésben. Az ország elhanyagolt területeinek rendbetételével, az ott kitermelt apríték felhasználásával biomasszára épülõ energiaellátó rendszereket lehetne mûködtetni, ami a közfoglalkoztatás növelésével is együtt járna.
Kis Zoltán elmondta még: a vidékfejlesztési tárca elképelései között szerepel, hogy a jövõ évtõl tartós földbérlethez juthatnának azon fiatal párok, amelyek több gyermeket vállalnak és mezõgazdasággal kívánnak foglalkozni.

MTI