Október 6-án ötödik alkalommal emlékezik együtt a Hevesi Sándor Általános Iskolával a Polgári Kanizsáért Alapítvány. Az Aradi udvarban délelõtt tartott városi ünnepség folytatódik délután a Keleti városrészben.

A Székely kertben az 1849. augusztusi nyergestetõi helytállás emlékére létesített fenyvest 2007-ben hangüzenetben köszöntötte Kányádi Sándor. Az õ verse szerint: szabadságharcosok vére/ lüktet lenn a gyökerekben. 

 Kossuth Lajos híres meghatározása: Arad pedig a magyar Golgota. S nem csak az táplálja reményünket, hogy tudjuk, Nagypéntekre mindig Húsvét következik. Azaz feltámadás. De így tekintettek sorsukra az önvédelmi harc vértanúi is. Egyikük (Noszlopy Gáspár) szerint: Engem felakaszthatnak, de a szabadságot nem! Annak fája a mi vérünkbõl fog felnõni! Másikuk (Szacsvay Imre) lelkére kötötte testvéreinek: emlékezzetek rám, de ne sirassatok! Ám Arad és a pesti Újépület mártírjai mellett a csatákban elesettek sem gondoltak másképp. Gyulai Pál tömören adja vissza ismert versében: Hadnagy uram, hadnagy uram! /Mi bajod van, édes fiam?/ Piros vér foly a mentére./ Ne bánd, csak az orrom vére./ Hadnagy uram, hadnagy uram! El ne essék itt az útban./ Bele botlám egy nagy kõbe; Szegezz szuronyt s csak elõre!/ Megy a honvéd, áll a hadnagy, Mély sebében összeroskad./ Hadnagy uram, hadnagy uram!/ Csak elõre, édes fiam!
A gyõzelemhez szükséges Elõre! parancsot hallják tehát több mint százhatvan év távolából is mindazok, akik ma a független Magyarországért feladatukat teljesíteni akarják.