Emlékszel? Régen – mikor még gimisek voltunk – az Erkel Mûvházba Harkány Laci bácsi és Hegedûs Erzsi minden évben hívott egy pasit! Másfél órán keresztül mondta a magáét, miközben megtudtuk tõle, hogy „nem köpköd a Zsazsa néni” és hogy „egyenlõ pályák, egyenlõ esélyek, én kerékpárral megyek…” Aztán felnõttünk, és egyszer csak megláttuk a tv-ben ugyanazt a pasit egy szabásmintával a kezében, amint a budapestiektõl kérdezgeti, hogy merre van az Eiffel-torony. És volt, aki megmutatta neki! (sic!) Utána meg hídpénzt szedett a Lánchídon attól, aki át akart kelni! Teljesen õrült volt.

Aztán eltûnt hosszú idõre. Nem láthattuk, nem hallhattuk. Beteg volt, családi tragédiák is gyötörték. A 90-es évek közepén már olvashattuk az írásait egyik napilapunkban, amelyekbõl megtudtuk, hogy Õ sem érti mitõl a gyûlölködés, acsarkodás és a másik folyamatos megsemmisítésére való törekvés?! Nemrég megláttam, hogy újra játszik a Budapesti Kamara Színházban. Hát persze, hogy itt lesz velünk az abszurd humor nagymestere február 25-én hétfõn 19 órától Kiskanizsán a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Házban. Gyere el Te is! Bemutatja új mûsorát, melynek címe: „A semmit tudás egyeteme"” Ugye ráismersz a képrõl, a gesztusokról, a mimikáról: