A Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem vendége volt Pap Gábor mûvészettörténész, aki a közelmúltban megjelent fenti címû könyvét ismertette.

A szerzõ alapos tudománytörténeti elõzmények felkutatása után rendezi csillagmítoszi keretrendszerbe a mûvet. Az eredeti mû (Katona József: Bánk Bán – dráma öt szakaszban, 1819.) olvasata és történeti, dramaturgiai elemzése után, az elõadás végére kiderült, hogy a drámát a Zodiákus, vagy Napút keretei között is lehet értelmezni. A Zodiákus segítségével felvázolt emberi üzenetek egységes rendszere alakul ki, amely valóban keretbe foglalja a mû tartalmi mondanivalóját. Magas önfegyelemmel és szigorú idõbeosztással az elõadó eljutott a sokat vitatott ötödik felvonás értelmezéséig. Kiderül, hogy csak ebben a keret rendszerben kap értelmet a mû egésze.

 A könyv nem egyszerû olvasmány, de az érdeklõdõk figyelmébe azért ajánlható, mert Katona József drámája talán ma sokak szemét felnyithatja. Lényegét tekintve, ugyanazok az álságos, hazug, kultúránktól idegen jól begyakorolt szellemi folyamatok modellezik ma is életünket, mint II. András / Endre / királyunk korában.
A dramaturgiai elemzés során, azokról a kérdésekrõl esett szó, amelyek a mai életünk meghatározó gondjai is. A szeretet és gyûlölet párhuzama. Az önzetlen szeretet és a vak gyûlölet mûködése. Az emberi jóság és gonoszság kérdése. Az ingyenkegyelem és az igazságszolgáltatás kérdése.
Ma látható, hogy viszonylataink nagyon megromlottak! Egy szûk csoport külön akar jól járni, ez nagyon szerencsétlen történet, mert teremtõ mûveltségünktõl idegen ez a magatartásmodell. A magyar történelem legszebb idõszakaiban, mindig a közös sorsvállalással és a szakralitással lehetett felemelkedni! A nemzeti politikának a valós nemzeti felemelkedést kell szolgálnia a Kárpát-Hazában. Értékké csak az válhat, ami jobb életesélyt biztosít a magyar közösség számára. Ma, amikor a híreknek nincs valóságtartalma, a szûk csoport érdek érvényesítése az igazságszolgáltatást jogszolgáltatásra változtatta, Pap Gábor könyve sok rejtett igazságra mutat rá. Ma valóban a magyarság veszélyben van, de mielõtt cselekednénk, gondolkodjunk. Gyermekeink jövõje, dicsõséges történelmünk jeles idõszakaiban van kódolva. A jövendõ nem lehet a szeretetlenség, a cselszövés, a kirekesztõ gyûlölet és a gonoszság útja. A közös felemelkedés: az önzetlen szeretet, az emberi jóság és az ingyen kegyelem gyakorlásának útján jut el embertársaink és gyermekeink szívéig.
Rajnai Miklós Bánffy Miklós-díjas bölcsész