Elég csak kilépni otthonunk ajtaján, máris számtalan gyógynövényre lépnünk, anélkül, hogy tudnánk róla, vagy ismernénk jótékony hatását. A gyógynövénygyûjtés hasznos elfoglaltság és kellemes kirándulás is lehet egyben. Elõtte azonban érdemes feltenni magunkban a kérdést: mennyire ismerjük a gyógynövényeket, tisztában vagyunk-e azzal, hogy melyik részét és mikor kell gyûjteni, milyen gyorsan kell feldolgozni, szárítani. Ha nem ismerjük, a gyógynövénygyûjtés veszélyt is rejthet magában, hiszen sok növénynek van alteregója, vagy más hatást kifejtõ rokona.

 Milyen gyógynövényeket szedhetünk õsszel? – tettük fel a kérdést Göncz Józsefné õstermelõnek, a Szívbetegekért Egyesület rendezvényei egyik támogatójának.
– A galagonya, a csipkebogyó és a kökény a legismertebbek, és a környéken is megtalálhatók. Ha nincs tapasztalatunk a gyûjtésükben, hasonlóan a gombaszedéshez, célszerû szakvezetõvel elindulni egy gyógynövénytúrára, de könyvekbõl is felismerhetjük a növényeket. – hívta fel a figyelmünket Göncz Józsefné. – A begyûjtést mindig napos, száraz idõszakban végezzük, dél körüli idõpontban, mert ilyenkor magas a növények hatóanyag tartalma. Kosarakba, vászonzacskóba ajánlatos szedni, semmiképpen sem mûanyag zacskóba, mert könynyen befülled. A gyûjtés után papírládákba rakjuk, egy rétegben kiterítjük, és a napra tesszük, idõnként megforgatjuk, hogy szellõzzön. Öt-hat nap alatt megszárad.
Már szedhetjük a májusban virágzó galagonya piros bogyóját. Fõzhetünk belõle akár lekvárt is almával vegyítve. Szívizom erõsítésre, szívritmus szabályozásra nagyon jó a teája. Általános ér- és vértisztító. Teakészítés elõtt beáztatjuk, mint a csipkebogyót, s egy éjszakai áztatás után másnap lassú tûzön öt percig fõzzük.
A csipkebogyó a legmagasabb C-vitamin tartalmú immunerõsítõ gyógynövényünk. A napon gyorsabban szárad, míg a lakásban három hétig is eltarthat ez a mûvelet. Téli fogyasztáshoz szeptembertõl szedhetjük, ilyenkor a legmagasabb a C-vitamin tartalma. Amint megcsípi a dér, azt legtöbbször lekvárnak használják. Nagyon jó vesetisztító, magas a vas- és szeléntartalma, továbbá gazdag nyomelemekben. Jó ízû, zamatos, frissítõ, immunerõsítõ teának tartom. Lekvárt, ivólevet, tinktúrát is lehet belõle készíteni. A galagonyát is lehet frissen enni. Ha kimegyünk az erdõszélre, és öt-hat szemet megeszünk, nagyon jót teszünk vele a szívünknek.
A kökényt, miután megcsípte a dér, a helyszínen is megehetjük, és fõzhetünk belõle lekvárt, mint a feketeribiszkébõl, vagy a fekete áfonyából. Én azt javaslom, már korábban szedjük le, amikor szilvakék színe van. Magas vastartalma a legfontosabb értéke. Nagyon jó hatással van a lépre, ezáltal szervezetünk erejét növeli. Finom italt is fõzhetünk belõle.
– Hallhatnánk a receptjét?
– Egy liter italhoz egy jó maréknyi, tíz dkg frissen szedett kökény kell. Felforraljuk a vizet, beletesszük a kökényt a fûszerekkel – fahéj, szegfûszeg, citromhéj, esetleg vanília – együtt, és addig fõzzük, amíg mély bordó színt kap. Leszûrjük, s ha kihûl, mézet keverünk hozzá. Tápláló, természetes vitaminforrást kapunk. Nagyon jól regenerálja a fogínyt, ezért fanyar íze ellenére is érdemes rágcsálni. Zsírégetõ, tavasszal gyûjtött virágja a fogyókúrás teakeverékek egyik fõ alkotórésze.
– Hogyan tároljuk gyógynövényeinket?
– A szárítás után csomagolhatjuk akár papírzacskóba, dunsztos üvegbe, vagy papírral bélelt fémdobozba. Cserépbe ültetve is termeszthetõ például a citromfû, levendula, borsmenta, tárkony, borsikafû, snidling, menta.
B.E.