A jelenlévõ képviselõk többségi igen szavazatával, a szocialista és a jobbikos képviselõk elutasítása mellett döntött pénteken a Zala Megyei Önkormányzat arról, hogy átadja az államnak a kezelésében lévõ ingatlanvagyont és a felhalmozott adósságot.

 Manninger Jenõ, a közgyûlés elnöke (Fidesz-KDNP) a kormánnyal aláírt szándéknyilatkozatot tárgyaló elõterjesztés kapcsán azt mondta: az a cél, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Zala megye ugyan nincs rossz helyzetben, de az elmúlt nyolc év "pénzkivonó politikája" miatt egyes megyékben csak kincstári segítséggel tudnak bért fizetni.
Úgy vélekedett, hogy a kormány elképzelése az egységes vagyonkezelésrõl és konszolidációról vitákat válthat ki, de sok elõnnyel jár, például az adósságok átvállalásával vagy az egészségügyi ellátórendszer egy fenntartóhoz történõ átalakításával. Arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok megszüntették a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból történõ támogatását, megnyirbálták az illetékbevételeket, csökkentették a normatívákat, s ekkora nagyságrendû pénzelvonást már nem lehet gazdasági átrendezésekkel kezelni.
Hangsúlyozta, hogy az intézményekben dolgozók bérét és a mûködést nem fenyegeti veszély, a foglalkoztatottak döntõ többsége észre sem fogja venni a változásokat. A megyék intézményfenntartó szerepe valóban megszûnik, de erõsödik a térségfejlesztési feladata - mutatott rá.
A szocialista képviselõk irodalmi idézeteket citálva emeltek szót a vagyonátadás ellen. Góra Balázs frakcióvezetõ szerint az önkormányzatiság végét jelenti a döntés, amellyel a kormány "lesöpri a megyei közgyûlések padlását", elveszi azt, amiért húsz éven át küzdöttek, az önálló vagyont.
A megye tíz milliárd forintnál többre becsült intézményi vagyonának eladását vetítette elõre, mert szerinte másképp a kormány nem tudja finanszírozni a mûködést. Sérelmezte, hogy a kormány széles körû egyeztetést ígért az aláírt dokumentumban, de erre csak október 13-ig adott idõt.
Veér Miklós (MSZP) a döntéshozatali mechanizmust kritizálta, mondván, hogy egy már aláírt megállapodásról vitáznak. Szerinte gondolkodó emberekre van szüksége az országnak, "nem bólogatójánosokra".
Péntek László, a Jobbik frakcióvezetõje úgy fogalmazott: a Jobbik támogatja az európai szintû, hatékony önkormányzatokat, az erõs megyéket, de a vagyonátadással szerinte nagyban sérül az önkormányzatiság. "Az jár jól, aki szórta ki a pénzt, és ezt most felelõsségre vonás nélkül kompenzálja az állam" - közölte. "Vagyonfelélésnek és lenyúlásnak" tartja ezt a folyamatot, hasonlóan a nyugdíjpénztári vagyon elvonásához. Megítélése szerint mindez egy olyan országban történik, "ahol személyre szabottan lehet módosítani az alkotmányt", szûkítették a pénzügyek átláthatóságát és megszûnik az önkormányzatiság.
Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) képviselõ szerint a gazdasági válságból történõ kilábalást segíti a folyamat, ami fájdalmakkal jár és kritikával lehet illetni, de a jobbító szándékot nem szabad kétségbe vonni. Pácsonyi Imre (Fidesz) azt hangoztatta, hogy a közszolgáltatások színvonalának és fejlesztésének lehetõségét is kínálja a vagyonátadás.
A szavazáskor a Zala Megyei Közgyûlés 15 képviselõjébõl 12 volt jelen, közülük nyolc szavazta meg négy ellenében a vagyon- és adósságátadásról szóló elõterjesztést. A közgyûlési elnök korábbi közlése szerint Zalában 22 intézményt és mintegy 3.300 dolgozót érint az átadás.

MTI